„Mi kell a reményhez azokban a percekben, napokon, hetekben, amikor minden reménytelennek tűnik, fogytán a türelem, az esélyek is gyengülnek? Mi kell a reményhez, amikor épp azzal szembesül az ember, hogy az utolsó emberi esély is szertefoszlott? Amikor már olyan régóta nincs pozitív változás, hogy a reménykedés ostobaságnak látszik inkább?” Révész Szilvi író bejegyzését szemlézzük.
Az Esztergom – Budapest Főegyházmegye Youtube-csatornáján ismert emberek és a főegyházmegye munkatársai olvassák fel 24 napon keresztül az angol író Karácsonyi ének című művét. Mivel néhány perces, rövid részletekről van szó, még nem késő belekezdenünk a tanulságos mese hallgatásába!
„Tudjuk-e értékelni azt, amink van, akkor, amikor van? Alapvetően nem ilyen az emberi természet. Ezért a látásmódért dolgozni kell. Nézőpontot kell váltani, hogy megláthassuk.” Kissné Berta Rita vendégszerzőnk – szokás szerint – elgondolkodtató és szép írása.
„Azt tapasztaljuk, Isten támogatja a kapcsolatunkat, és a házasság nemcsak az egymással, hanem a Vele való szövetség is lesz” – fogalmazott a 777-nek adott interjúban Werner Márton és Nagy Kinga, akik még a jegyességük előtt vettek részt a KétIgen Alapítvány párkapcsolati műhelyén. Korábban a műhely vezetőivel, most a résztvevőkkel beszélgettünk arról, mi történik egy ilyen alkalmon, illetve hogyan segít a párkapcsolatok elmélyülésében. A jegyespárral kitértünk arra is, mit jelent számukra a házasság, hogyan lehet reális énképünk, és hogy mivel bátorítanák azokat, akik még várnak a társukra.
Miért is kellene hálásnak lennünk most, amikor a szemünk láttára hullik darabokra az eddig megszokott életünk? Mégis miről szól a hála valójában? Erről szól Barlay Gábor írása, aki a jezsuiták újságíró képzésén írta ezt a blogot. Érdemes közelednünk ehhez a hozzáálláshoz!
„Hamarosan egy születésnapot ünneplünk, és óhatatlanul eszünkbe fog jutni az Ünnepelt élete, és értünk adott vére is. Számos, örökül hagyott ajándéka mellett a béke és biztonság földje az, amire most különösen is vágyik a világunk.” A TeSó blog írását szemlézzük, Nigriny-Demeter Adrienn tollából.
Papp Miklós vasárnap esti írásában ezúttal a „haladókat” szólítja meg: többek között arról ír, – természetesen Tolsztojból ihletet merítve – hogy miért fontos a pozitív haladással, a többel, a nagyobbal foglalkoznunk.
Van, hogy szörnyen érzem magam egy hibám, egy mulasztásom, egy bukásom miatt. Csalódok magamban. Aztán csak tovább süllyedek az érzésben, mert őszintén nehéz elfogadnom, hogy nemcsak a jóra, de a rosszra való hajlam is ott van bennem.