Különös olvasói levél érkezett a postaládánkba: egy közelmúltban megtörtént esetről ír, amikor egy fiatal keresztény lány váratlanul mégsem kapott meg egy állást.

Különös olvasói levél érkezett a postaládánkba: egy közelmúltban megtörtént esetről ír, amikor egy fiatal keresztény lány váratlanul mégsem kapott meg egy állást.

„A barátaim már megházasodtak…nekem mikor lesz már társam? Most vett új házat…nekem miért csak annyi pénzem van, hogy épphogy kifizessem a lakbért? Micsoda álomalak…bezzeg én nem bírok lefogyni!” Csak néhány példa arra, milyen gondolatok jöhetnek fel százezrekben, sőt milliókban nap mint nap a többi ember sikereit látva. Ehhez még közösségi média sem kell, elég kilépnünk az utcára. Valójában miért irigykedünk? Mi lehet a gyökere? Hogyan tudunk szabaddá válni – és végre a saját életünket élni?

Épp könyveket pakoltam, amikor elém került egy kis kötet, A kereszt vigasza címmel. Benne sok-sok istenes vers, olyan szerzőktől, akik nem híresek ugyan, ám a szívük Istenért ég – ezt érezni Komáromi Mária csodaszép alkotásában is. Ha csak öt percre szeretnél kiszakadni a napi körforgásból, olvasd el ezt csendben!

Elképesztő az az energia és életöröm, ami árad belőle. A gyülekezete mellett találkozunk egy kávézóban. Minden második ember ismeri, köszön nekik, van hozzájuk egy-egy kedves szava – nem csoda, hogy ennyien szeretik. Vele beszélgetve én is azt érezem, hogy szerethető és elfogadott vagyok – ebből is tudom, hogy Isten embere. Hellinger András neve sokaknak ismerős lehet, ugyanis számos eseményen dicsőít, amellett, hogy gyülekezetében, a Golgota Budapestben másodpásztorrá is kinevezték a zenei szolgálat mellett. Sok személyes élményről, hullámhegyekről és -völgyekről, újrakezdésről, apává válásról és az Istennel való őszinte kapcsolatáról is mesélt.

A fiatalok vágynak arra, hogy szeretettel megragadjuk, személyes hitelességen keresztül meggyőzzük, őszinteséggel megtartsuk, az igazsággal megállítsuk és Isten csodálatos lényével elkápráztassuk őket. Ettől érzik magukat biztonságban, ettől látják magukat fontosnak. Mindez érthetővé teszi számukra, hogy nem maradtak magukra. A csillagpontos lelki rendezvények, a zene, a közösen megélt órák, napok sokakat vonzottak már az evangélium hallgatására. Az istenkeresés folyamatát felgyorsíthatja a bátorító, segítőkész közösség. Az itt kötött ismeretségek hosszú barátságok alapját adták már, sőt házasságok köttetek egymásra találó fiatalok között. Mező István Mózes, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatalának vezetője, az idei fesztivál egyik főszervezője arra vágyik, hogy a jelenlévők megismerhessék, ki is valójában Isten. A nyári program minden rezdülése ezt szolgálja.

A Názáreti Nővérek úgy vélik, hogy Jézus gyermekkori otthona a kolostoruk pincéjében található. Egy új könyv arra keresni a választ, mi lehet az igazság Jézus lakóhelyével kapcsolatban.

A sokoldalúan aktív Fischer Viktor bácsival gyakran lehet találkozni a New York-i magyar közösségi eseményeken, sőt időnként a garfieldi vagy New Brunswick-i cserkészeseményeken is, de Antal-Ferencz Ildikó először unokái elsőáldozásán, majd az általa 70 évvel ezelőtt elindított ifj. Keresztes Béla Atlétikai Emlékversenyen beszélgetett vele hosszabban. Megtudta, hogyan került ki 13 évesen szüleivel Amerikába és hogyan lett – ahogy ő fogalmaz – „lifetime cserkész”, aki még a pedagógusi hivatását is az amerikai (külföldi) magyar cserkészetnek köszönheti. Antal-Ferencz Ildikó helyszíni riportja.

Egészen kiváló írást kaptunk Babota Adritól, aki az egyházat érő vádakra reagál – higgadtan, mégis őszintén, egyenesen. Te mivel egészítenéd ki a sort?
