Ugye nem még mindig az „Én Istenem, jó Istenem…” az esti imád? Ha igen, ha nem, engedd meg, hogy adjunk egy tippet!
Kategória
Ima
Hazai pályán lehet világbajnok a magyar vízilabda-válogatottunk, a ma esti döntőben Horvátország ellen ugranak medencébe a fiúk Bátran állíthatjuk, hogy az egész magyar nemzet várja a ma esti mérkőzést, amely kapcsán Szabó-Molnár Bálint atyát kérte meg a 777, hogy írjon egy rövid fohászt. Hajrá, magyarok!
Idén nyáron is sokszor időszerű kánikulára írt imánk, ami a fizikai és lelki szükségletekről is szól.
Szeretnénk imában gondolni a magyar és külföldi versenyzőkre és szurkolókra egyaránt.
Nyári élményeink jelentős része valószínűleg mindannyiunknak a természethez kapcsolódik. Kimozdulva a városi forgatagból, a természet templomában keresünk megnyugvást, felüdülést. Az ilyen élmények során készült képekhez íródtak néhány soros fohászok, elmélkedések.
Amikor elbizonytalanodom, és szükségem van Isten szavának bátorító erejére, a zsoltárokhoz szoktam fordulni. Nekem többek között ez a három a kedvencem. Te melyiket tennéd még hozzá?
Akár egy Szabó Balázs Bandája vagy éppen Quimby szám címe is lehetne ez: Az Isten-kereső lárma. De eláruljuk, nem az. Aki még emlékszik Ady Endre istenes verseire, talán még ez is rémlik neki. Nálunk minden esetre nagy kedvenc, a mai világban is eléggé időszerű.
Európából szemlélve távolinak tűnik a keresztényüldözés. Ne feledkezzünk meg a távoli országokban élő testvéreinkről! Imádkozzunk értük!