Ugye nem még mindig az „Én Istenem, jó Istenem…” az esti imád? Ha igen, ha nem, engedd meg, hogy adjunk egy tippet!
Ilyenkor a nap végén érdemes megállni, Isten jelenlétébe helyezkedni, és így tekinteni vissza, hogy mi történt velünk ma. Figyelj azonban rá, hogy ez ne egy bűnlajstrom vagy hálaadás-lista legyen, hanem sokkal inkább egy Istennel közös áttekintés, olyasmi, amit az ignáci lelkiség a szerető figyelem imájának hív. Ilyenkor kérd meg Istent, hogy együtt tekintsetek rá az életedre, és próbálj figyelni rá, hogy Ő mit élt meg, mit tapasztalt ma veled. Hogy mit tegyél?
Egyszerűen kövesd ezeket a lépéseket:
- Helyezkedj Isten jelenlétébe, csendesítsd el a bensődet!
- Kérd a Szentlélek segítségét, hogy megmutassa, ma mivel ajándékozott meg!
- Gondold végig az egész napot! Próbáld meg Isten szemével látni! Ő hogyan volt jelen?
- Köszönd meg az ajándékait!
- Kérj bocsánatot azokért a pillanatokért, helyzetekért, amikkel megbántottad őt! Próbáld meg átélni, hogy mit érezhetett ezekben a helyzetekben!
- Tekints előre a következő napra, tégy egy egyszerű elhatározást, hogy mit fogsz másképp csinálni!
- Mondj el egy egyszerű, kötött imádságot (pl. Miatyánk, Üdvözlégy)
Hogy miért a szerető figyelem imája? Mert megtanít minden döntésedet annak a szeretetnek a fényében szemlélni, ahogyan Isten tekint rád. Ha jól gyakorlod, egy idő után érezni fogod magadon a szerető pillantását, amikor döntened kell. Azt a pillantást, ami nem elítél, nem bekorlátoz, hanem meghív a szeretetre. Jó éjt!
fotó: saját
Még nem érkezett hozzászólás