Lehet, hogy benned is felmerül, hogy ha igazán erős vagy, akkor egyedül küzdesz meg az élet nehézségeivel – de valójában Isten azt szeretné, hogy egymás terhét hordozzuk imában! Erre bátorítalak ma téged is.
Kategória
#csakegygondolat
Mindaz, amin átmész az életben, arra szolgál, hogy megeddzen és tanulj belőle. Az Úr „edzőtáborában” vagy.
Könnyű szem elől téveszteni az igazságot, és különböző helyeken keresni, hogy ki vagyok én, mi határoz meg. Az, amit tudok? Az, amit teljesítek? Amit a világról gondolok? Vagy az, akit a legjobban szeretek?
Ha azt várjuk, hogy hívőként minden könnyű lesz, vagy legalábbis gyorsan megoldódnak a problémák – csak mert Istennel járunk –, csalódnunk kell. De ha észrevesszük, hogy a nehézségek is tudnak közelebb vinni Jézushoz, máris jó irányba nézünk, önmagunk helyett Őrá.
Ismered az érzést, amikor elmúlik a nagy karácsonyi zsizsegés, rohangászás, ünneplés, és hirtelen üresnek érzed magad? Hidd el, nem vagy vele egyedül – és ez is jó alkalmat ad arra, hogy kapcsolódj imában Istenhez!
Biztos más találkozott már azzal, hogy egy-egy idős ember megszólítja a boltban, a buszon, az utcán, bárhol. Az ő generációjukban valahogy még sokkal jobban jelen van ez a könnyed kapcsolódás az ismeretlenekkel is – szerintem tanulhatunk tőlük.
Ki ne érzett volna már magányt – akár egyedül, akár közösségben? Ilyekor jusson eszünkbe: azzal, hogy megtértünk, utat nyitottunk a szívünkbe Jézusnak, és soha többé nem kell egyedül lennünk. Csak merjük közel engedni Őt, és beszélgetni Vele!
Vannak napok, amikor egyszerűen csak szomorúak vagyunk, vagy semmi nem úgy alakul, ahogy elképzeltük. Vagy imádkoztunk valamiért, de látszólag nem történt semmi. Ilyenkor is jó tudatosítani, hogy Isten kegyelme nem fogyott el, és bízhatunk benne, hogy Ő ekkor is jelen van és meg fog vigasztalni.