A magyar költészet napja alkalmából Sík Sándor: Te vagy a jó című versét hoztuk el ma nektek.
Címke böngészése
vers
Néha ezt az imát a legnehezebb elmondani, Juhász Gyula összeszedte a szavakat helyettünk.
Ugyan húsvét ünnepe még messze van, de Krisztus feltámadása sokakat megihletett és írásra sarkallt. Reményik Sándor verse egy olyan darab, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Mindig éltek olyan emberek köztünk, akik gyönyörűen meg tudták fogalmazni, mennyire fáj, mennyire arcon csapta őket az élet. Egy igaz vers az emberi okoskodás és az isteni természet viszonyáról.
Nagyon szeretjük Túrmezei Erzsébet verseit, már jó párat olvashattatok nálunk is. Ez a verse arról szól, hogy milyen lehet vizsgázni a Mesternél – szeretetből.
Ha az utcán vagyok, általában rohanok. Képes vagyok egyáltalán meghallani ezeket az áldott szenteket, akik a világot a háttérből tartják össze körülöttünk? Reményik Sándor verse.
Pár napja betértem egy nagyobb bútoráruházba, ahol maga a Mikulás fogadott. Ti jártatok már így októberben? Mondhatom mély hatást tett rám a dolog! Oly’ annyira, hogy az üzletből kiérve a blokk hátoldalára kezdtem el írni az első verssorokat.
Mit jelent az igazi, mindent kiálló és leküzdő engedelmesség és bizalom? Milyen is valójában csendességben, zúgolódás nélkül követni Istent? Erről szól ez a gyönyörű vers.
A keresztény élethez hozzátartozik a kételkedés, az igazság keresése. Folyamatosan jönnek elő az újabb és újabb kérdések Istennel kapcsolatban. És ez rendben is van így. A valódi kérdés az, hogy mihez kezd az ember ilyenkor a kétségeivel és kérdéseivel. Mert ha bátran szembenéz velük és mindent megtesz, hogy közelebb kerüljön az igazsághoz, akkor minden egyes kérdés egyre közelebb és közelebb hozza őt a Mindenhatóhoz. Szabó Lőrinc verse erről szól.
Napjaink szentjeit talán könnyebben érezzük magunkhoz közelinek, hiszen nagyon sokan közülünk akár személyesen is találkozhattak velük, és valóban rengeteg kép, videó született róluk. De ne feledjük el, hogy a régi idők szentjei, bár nem ücsörögtek soha villamoson és nem szereltek össze svéd bútorokat, ők is ugyanolyan emberek voltak, mint mi. Ugyanúgy fájt nekik, ha megbántották őket, ugyanúgy sajgott a tenyerük egy fárasztó munkanap után és biztos vagyok benne, hogy ők se mindig mosolyogva ébredtek hétfő (vagy vasárnap) reggelenként.