A Papp válaszol legújabb cikkében ismét három kérdésre válaszol Papp Miklós: mit jelent a lélekben szegénység, mi a helyzet a bocsánatos bűnökkel, illetve mi a véleménye az egyháznak a tüntetésekről?
Címke böngészése
politika
Református püspök írt remek bejegyzést a vasárnapi önkormányzati választások kapcsán: az elkeserítő színvonalú kampány Bogárdi Szabó István figyelmét is felkeltette, ezért fontos útmutatásokat fogalmazott meg.
Sokszor találkoztam azzal a hozzáállással, hogy keresztényként inkább ne avatkozzunk bele a politika világába, mert ott megégethetjük magunkat, túl sok kísértés lesz, és egyébként is, nekünk Isten országával kell foglalkoznunk. Miért alacsonyodnánk akkor le a világ szintjére?
„Boldog az a politikus, akinek a személye hiteles;
Boldog az a politikus, aki a közjóért dolgozik, nem pedig saját érdekében.”
A kampányidőszak kiélezett hangulata után, a voksolás napján rettentő nehéz úgy írni a választásokról, hogy a politológus ne kerüljön akaratlanul is abba a csapdába, hogy akár két „gyanús” karakter miatt egyik vagy másik táborba sorolják. Holott ennek a cikknek véletlenül sem célja lándzsát törni egy párt és/vagy politikus mellett, ahogy illeszkedik azon cikkek sorába is, amely úgy nyúl a magyar belpolitika (egyik) legfontosabb idei témájához, hogy közben nem törekszik valamely közszereplő hiteltelenítésére. A célja sokkal egyszerűbb: egy-két fontos dologra felhívni a figyelmet.
Melyik az a hely, ahol, bár nincs demokrácia, mégis tökéletes? Kell-e félnie Európának az iszlámtól, és milyen hatást váltottak ki a terrortámadások Belgium katolikusaiból? Kire szavazzunk és meddig mehet el egy lelkipásztor a vasárnapi prédikációjában? Izgalmas kérdések a Szólj be a papnak! februári alkalmán. Tudósításunk.
Béndek Péter konzervatív filozófus még karácsony előtt tett közzé értekezést, amelyben úgy vélekedett, a politikai kereszténység értelme mára mindössze a nacionalizmus támogatására szorítkozik, mi több, nem is támogatja, hanem kiszolgálja azt. (A politikai filozófiában mély ismeretekkel rendelkező szerző ez esetben nacionalizmus alatt nem érzületre, hanem ideológiára gondolt.) A magam részéről azonban máshogy látom: a politikai kereszténységnek jelentős feladata és terrénuma van még a nihilizmus által sanyargatott XXI. századi Európában is.
Orbán Viktor az elmúlt időszakban több alkalommal is használta a nyugat-európai társadalmi és szellemi viszonyok leírására a posztkeresztény jelzőt. Itt az ideje végiggondolnunk, mi is az a posztkeresztény korszak.
A hódmezővásárhelyi beszéd után magasra csaptak a médiavihar hullámai, sokan sokféle véleményt fogalmaztak meg a konkrét szituációval kapcsolatban, melynek során Németh László plébános a szentmise záró áldása előtt kortesbeszédet mondott a közelgő időközi polgármester-választás kormánypárti aspiránsa mellett és a függetlenként induló, ellenzéki pártok által támogatott – egyébként gyakorló katolikus – jelölttel szemben. Az eset kapcsán ebben a cikkben a lényegre szeretnék szorítkozni.
A választási évek minden alkalommal jelentősen fokozzák a közhangulatot, ami önmagában egyáltalán nem baj – a baj az, ha mértéket vesztünk. 2018 első hónapjai a kampány jegyében zajlanak, a közbeszéd, közéleti viták színvonala pedig bőven ad okot az aggodalmakra. Nehéz körülmények között kell helyt állni.