Sokak számára örök kérdés és talány, hogy a mai korban miért dönt úgy egy huszonéves fiatal, hogy párkapcsolatról, családról lemondva teljesen Istennek szenteli magát. Most a júniusban pappá szentelt Riesz Benedek történetével ismerkedhetünk meg, akinek útja több szempontból is izgalmas; bár hívő családban nőtt fel, sokáig csak vasárnapi keresztényként élte az életét, és még akkor sem tartotta valós alternatívának a papságot, mikor bátyja bejelentette, hogy szemináriumba készül. Beni aztán váratlanul találkozott Istennel, így idővel a korábban elképzelt életét és terveit feladta, hogy abban a teljességben éljen, amely nem hasonlítható semmilyen véges dologhoz. Interjúnk.
papság
Az öt érzékszerv közül talán a látást értékelik legjobban az emberek, mivel ez teszi lehetővé számunkra, hogy élvezzük az Isten által teremtett világ szépségét. José Humberto Negrete Lezo, egy 56 éves mexikói pap súlyos cukorbetegségben szenvedve néhány évvel ezelőtt megvakult. Az atya nemrégiben mesélt betegségének nehézségeiről, de mindazokról a kegyelmekről is, amelyek fogyatékosságából fakadnak.
Pár napja Csókay Károly jezsuita szerzetes bekerült a miskolci Semmelweis Kórház hospice részlegére. Egyik rendtársa, Sajgó Szabolcs jezsuita meglátogatta őt, és videóüzenetet vett fel a 97 éves atyával, melyben rendtársainak és ismerőseinek üzen.
Edoardo Santini a közösségi média felületén osztotta meg a napokban a nagy port kavaró hírt, miszerint meghozta hivatásbeli döntését, így, „ha Isten is úgy akarja, pap lesz”.
Miért dönt úgy egy 24 éves fiatal fiú, hogy szerzetesrendbe vonul? Hogyan tudott egyáltalán dönteni a különféle szerzetesrendek között? Milyen reakciókat kapott a szüleitől és barátaitól? Nem veti-e őt vissza az egyre jobban érzékelhető hivatáshiány? Bővíz Krisztiánnal hivatáskeresésének útjáról, Istennel való mély, bensőséges kapcsolatáról és az elcsendesedés fontosságáról beszélgettünk. Krisztián – aki jelenleg már Częstochowa közelében végzi egyéves novíciusképzését – arról is mesélt a 777-nek, hogyan látja a jövő Egyházát, és miért tud bizakodó maradni.
Szerzetesség, papság vagy házasság? Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy megtaláljuk azt az utat, melyen igazán kibontakozhatunk. Ehhez azonban meg kell értenünk, mi Isten elképzelése, de a bennünk kavargó gondolatok nem könnyítik meg a helyzetet. Honnan tudhatom, hogy Isten szól hozzám? És ha már sejtem, hogy mire hív, kérhetek-e Tőle jelet, hogy biztosabb legyek? Cikksorozatunk negyedik részében ezekre a kérdésekre keressük a választ Zics Ildikó hivatásgondozóval.
Szerzetesség, papság vagy házasság? Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy megtaláljuk azt az utat, melyen igazán kibontakozhatunk, ám a tisztánlátást több dolog is beárnyékolhatja. Cikksorozatunk harmadik részében ezeket a tényezőket járjuk körül, miközben Zics Ildikó hivatásgondozótól választ kapunk arra, miért érdemes elindulni valamelyik úton akkor is, ha nem vagyunk száz százalékig biztosak, illetve, hogy mennyi időt érdemes egyáltalán az útkeresésre szánni.
Szerzetesség, papság vagy házasság? Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy megtaláljuk azt az utat, melyen igazán kibontakozhatunk. Cikksorozatunk második részében azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen jelek kísérik a papságra, szerzetességre, illetve a házasságra való meghívást. Normális-e, hogy a hívást hallva megjelenik bennünk a félelem? Létezik-e olyan, hogy valaki csak 30 éves kora felett kap meghívást a szerzetességre? Zics Ildikó szociális testvér – aki évek óta foglalkozik hivatásgondozással – örömmel válaszol a kérdésekre.
Virtuális postaládánkba érkezett néhány hete egy kérdés a papok kiugrása és a házasok hűsége kapcsán. Ezt a témafelvetést szeretném most körüljárni egy szándékosan erősen megfogalmazott kérdés elemzésével.
Martos Levente Balázs püspök immár négy éve a Központi Papnevelő Intézet rektora, a papképzésben azonban már több mint 15 éve vesz részt, korábban a Győri Brenner János Hittudományi Főiskola tanára és prefektusa volt. Saját tapasztalataira is alapozva tartott előadást a hazai papképzés múltjáról és jelenéről, a fejlesztendő területeket és jó gyakorlatokat sem kihagyva. Előadásában olyan, sokakat foglalkoztató témákra is kitért, mint a cölibátus és a paphiány kérdése.