Egyszer csináltam egy igazi, nagy hülyeséget. Írhattam volna finomabb szót, de igazából durvábbat kellett volna használnom. És ha ez még nem lett volna elég, úgy alakult, hogy rögtön utána ki is kellett ülnöm gyóntatni. Képzelhetitek, milyen érzés volt. De aznap valami fontosat tanultam meg saját hibámon keresztül.
Megérkezett a negyedik és egyben utolsó része ennek a nagyböjti elmélkedésünknek. Reméljük, hogy segíthettünk vele Nektek az önvizsgálatban, a lelki fejlődésben, az Isten felé közeledésben.
Hamarosan kezdődik a nagyhét, amikor Jézus szenvedésére, kereszthalálára emlékezünk. Ebben a pár sorban ezzel kapcsolatban gondolkodjunk el, imádkozzunk.
Persze szenvedni nap mint nap szoktunk, így ez mindig aktuális olvasmány lehet.
Folytatjuk a múlt héten megkezdett sorozatunkat! Figyeld meg magad, hogy hogy állsz hozzá másokhoz a környezetedben. Kollégák, közitársak, barátok, házastárs, szülő, bárkiről lehet szó.
Legyen ez része egy nagyböjti elmélyülésnek, vagy a szürke hétköznapokban az Istenhez visszatalálásnak!
Névtelenségét kérő vendégszerzőnk személyes hangvételű írásával segít abban, hogyan legyél úrrá a kiégéseden, hogyan tudj újra boldog lenni másokkal és Istennel.
Sok különböző lelki tükör, elmélkedés, gyónásra felkészülés létezik, mi most egy hosszabbat ajánlunk nektek négy részre bontva a következő 4 hétben.
Legyen ez része egy nagyböjti elmélyülésnek, vagy a szürke hétköznapokban az Istenhez visszatalálásnak!
Mit jelent a tiszteletlenség? Hogy van jelen a hétköznapjainkban, baráti- és párkapcsolatainkban? Elég sok helyen! Épp egy könyvet olvasok, ami nagyon jó példákat hoz fel a tisztelet hiányára: különböző magatartásokat, tulajdonságokat, példákat sorol fel, amik mind ezt mutatják be.
Pszichomókus, dilidoki… bőrkanapé… elalszik… csak a pénzem kell neki… szerintem van még pár hasonló sztereotípia, de nem ezekről szeretnék most mesélni, hanem arról, hogy én is jártam pszichológushoz. Anyukám jól ki is akadt rajta. Meg volt még, aki furcsán nézett, csalódott, meg ilyenek. Elmesélem, hogy milyen volt, és hogy nekem miért érte meg ez a kb. 1 év.
Manapság minden a külsőségekről szól. Hajlamosak vagyunk a másik embert a külseje alapján megítélni akarva-akaratlanul is. Reggelente általában a kinézetünkre több időt szánunk, mint bármi másra. A következő könyv nem kimondottan lelki olvasmány, de nagyon fontos értékeket képviselő, közvetítő regény. Egy nem mindennapi amerikai mű, ráadásul egy keresztény írónő írta.
Sokszor találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy „valósítsd meg önmagad”. Az önismeretet, az identitást vagy a hiteles személyiséget általában elutasítjuk, mint divatos pszichológiai fogalmakat, noha mindhárom fontos szerepet játszik a „keresztény lelkiségből fakadó személyiségfejlődésben”. A lelki élet célja, az én átformálódása. Ennek érdekében az embernek meg kell ismernie önmagát és Istent egyaránt. Erről szól David G. Benner könyve: Az önismeret ajándéka.