Nagypéntek jó példája annak, hogy ha Jézussal szeretnénk lenni a dicsőségben, akkor a kereszthordozásban is részt kell, hogy vegyünk. Huszák Zsolt atya mai gondolataiban erre is felhívja a figyelmünket!
Címke böngészése
nagypéntek
Újra és újra, napról napra, jövök a kereszthez. A Te kereszted lábához. Itt kezdődik és itt ér véget minden. A világtörténelem legjelentősebb pillanata, és a valaha volt legnagyobb botrány: Az Isten halála. Ember által kivégezve.
Nagypénteken a tanítványok szomorúak és csüggedtek, amiért elveszítették azt, akit követtek. Rajtunk is erőt vehet a csüggedés a járvány miatti veszteségeink következtében. Dr. Tóth Tamás atyával folytatjuk a húsvétra hangolódást és a nagycsütörtöki gondolatai után ezúttal arról ír, hogy mi adhat nekünk erőt veszteség idején.
A szenvedés témaköre nagypénteken különösen is megérinthet minket, és sajnos a járványhelyzet miatt is közelebbről érzékeljük ezt. „Sok minden őrület meg tud történni az emberrel a szenvedésben, de lélekben merjünk erre készülni” – mondta Bíró László püspök atya a Csütörtöki Csoport katolikus ifjúsági közösség hittanján 20 évvel ezelőtt márciusban. Azonban az akkor megosztott gondolatai ma is rendkívül aktuálisak lehetnek számunkra. Ezeket elevenítjük most fel a Veled Érted honlap jóvoltából.
A világjárvány ellenére sem maradt el nagypénteken a Händel Messiásából származó Hallelujah kórus előadása a brit Királyi Kórus Társulat jóvoltából. Ez a hagyomány már 144 éves múltra tekint vissza és csupán a második világháború alatt egy alkalommal maradt el az előadás.
Szokatlan nagypéntek köszöntött rám. Még sosem jártam keresztutat otthonomban, most mégis adta magát a helyzet, nincs más lehetőség a kálvária helyett csak a négy fal között. Ekkor jutott eszembe, hogy keresztünket mindannyian szoktuk otthonunkban is hordozni, nem csak kinn a nagyvilágban. Nem kellett messzire mennem, hogy stációkat találjak itthon a tárgyaimban.
Húsvét történései számomra mindig titokzatosak voltak, kicsit megfoghatatlanok és távoliak. Jól megtanultam a hittanórák anyagát, olvastam a Bibliát is rendesen, mégsem hatolt igazán a szívemig, mit is tett valójában Krisztus nagypénteken. Hatalmas öröm volt bennem mindig is a megváltás miatt, de csak ésszel fogtam fel a dolog jelentőségét. Egészen mostanáig.
Nagy Bálint jezsuita szerzetes a rendtartomány hivatásgondozója, immáron három éve a Sodrás utcai rendház elöljárója. Különleges kisugárzása van, és ez a beszélgetésünkön is érződik: gyakran teljesen más szemszögből tudott rávilágítani egy-egy témára, mint például a gyónás, vagy a húsvéti wellness kiruccanás esetén. Mély és nagyon fontos gondolatokat osztott meg a 777 olvasóival a nagyböjt utolsó napjairól, erősen ajánlott beszélgetés!
Jézus Kaifásnál eltöltött éjszakája földi életének utolsó éjszakája volt. Valószínűleg folytatta az imádságát, melyet megtörtek a Getsemani kertbe betörő katonák, az árulás, majd a főpapok vádaskodása, megalázása. Virrasztott, ahogyan sok templomban az esti szertartás után mi is tettük. Nem hagytuk magára, éberek maradtunk.
Van J.S.Bach János-passiójában egy gyönyörű ária, amelyben a basszus szólista és a kórus párhuzamosan énekel. Nem sokkal Jézus halála után hangzik el a tétel, amelyben a szólista Jézust kérdezgeti a szíve mélyéről: „én megszabadultam-e a halálból? Elnyerhetem-e a mennyek országát?”. A gyönyörű, megindító áriával párhuzamosan a kórus egy korált énekel, amelyben már az üdvösség és a megváltás üzenete hangzik el. Az áriát a szövegével együtt közöljük.
