A Jó Pásztor, aki életét adja értünk, minket is munkatársaivá tesz, hogy minél többen megismerjék az Ő nevét! Ám – ahogy XIV. Leó pápa is mondta – hidakat kell építenünk, hogy mások is odajussanak, ahol most mi vagyunk! De mit is tehetünk, hogy megismertessük a hitet?
Egy Isten, egy stadion és több ezer ember, akik egy szívvel és egy lélekkel dicsőítik az Urat, a mi Istenünket évről évre – immár 25 éve – az Ez az a nap!-koncerteken! Közösségi dicsőítés, amely élményre Jézus is hív minket. Idén május 31-én Szombathelyen lesz lehetőségünk összegyűlni és dicsérni az Atyát énekszóval, aminek apropóján László Viktorral, az Ez az a nap! alapítójával beszélgettem.
Szenvedély, Istenismeret, szeretet, alaposság, történelem és még sorolhatnám azokat a szavakat, amelyek a beszélgetés olvasása közben feljöttek bennem. Egy fiatal hittantanár, Hoskóné Dudás Ágnes tanúságtétele arról, hogy miért fontos ismernünk és olvasnunk Isten nekünk írt “szerelmeslevelét”, azaz a Bibliát!
Ne felejtkezzünk el a 3. Isteni személyről! Megesik, hogy néhányszor kicsit a háttérben hagyjuk a Szentlelket, vagy egyszerűen úgy érezzük, hogy nem ismerjük annyira, mint például Jézust. És így előfordulhat, hogy pont ahhoz nem imádkozunk és kérjük a segítségét, aki imára buzdít minket és a bölcs gondolatokkal megajándékoz.
Íme egy ima, amit XIII. Leó pápa a sátán elleni harchoz segítségként írt nekünk. Részt vettem pár napja Kerényi Lajos atya egyik előadásán, ahol újra hangsúlyozta, hogy mennyire fontos, hogy erről az imádságról se feledkezzünk el, hanem kérjük Szent Mihály arkangyal közbenjárását, hogy segítsen ellenállni a gonosznak.
Így a Ferenc pápa által meghirdetett Ima évének a végéhez közeledve azt hiszem, tényleg nagy munkát végzett a világban a Szentlélek, és sok ember életét, imaéletét formálta át, hogy így is közelebb kerüljünk a Jóistenhez.
“Szomorú volt látni, hogy egyre kevesebben járnak templomba, mígnem realizáltam, hogy az Egyház mi vagyunk, nemcsak a papok, hanem az egész hívő közösség, így a saját szintemen én is tehetek a változásért.” Karáth Péter és Werner András egyetemista fiatalok, akik a közelmúltban csatlakoztak az ÉlesztŐ misszióhoz, hogy az Evangélium örömhírét minél többekhez eljuttassák. A Magyar Schönstatt Mozgalomból indult kezdeményezéshez mára már több tucat fiatal kapcsolódott. Péter és Andris megosztotta, hogyan próbálják megszólítani az embereket a missziós hét során, milyen megérintő találkozásokban volt részük, és hogyan formálja a szolgálat saját istenkapcsolatukat.
Gyakran találkozunk azzal a gondolattal, hogy a szenvedés értelmetlen, céltalan, az eutanázia körüli társadalmi párbeszéd felélénkülésével ráadásul még inkább ez a szemléletmód erősödik meg. Sokszor még hívő emberként sem tudjuk meglátni a szenvedésben rejlő értéket, elfogadva, hogy a nehézségeket Isten valamilyen okból megengedi. Éppen ezért fontos, hogy megismerjük olyanok életét, akik példaként állhatnak előttünk. Ilyen példa Chiara Luce Badano, egy 18 éves korában elhunyt olasz lány, aki rákbetegségének kezelése során a fájdalomcsillapítást is visszautasította, és Jézussal való mély kapcsolatának köszönhetően élete végéig reményteljes, derűs maradt.
Vasárnap kezdetét veszi az évről évre megrendezésre kerülő ökumenikus imahét. Míg sokan örömmel fogadják a keresztények egységére való törekvést és a felekezetek közötti párbeszédet, a konzervatívabb hívek rosszallóan tekintenek az ilyesféle megmozdulásokra, a tanítás megváltoztatásának veszélyétől tartva.
A legtöbben az amerikai életet a filmekből, sorozatokból ismerjük, de vajon mennyi köze van ezeknek a valósághoz? Milyen az USA-ban a keresztények helyzete? Mit tanulhatunk tőlük és mi az, amit jobb lenne elkerülni? Ezekről beszélgettünk Gyenes Zoltánnal, aki több mint egy évet töltött kint, hogy befejezze a doktori kutatását. A tanulás mellett egyből keresett gyülekezetet is magának, így az ott szerzett tapasztalatait is megosztotta.