Hozzánk is eljutott egy remekül összeszedett, kiváló gondolatsor, amely tűélesen mutatja be, mit tesz korunk társadalma Istennel, s aztán miként kéri számon Őt. Te kizárod, vagy beengeded az életedbe?

Hozzánk is eljutott egy remekül összeszedett, kiváló gondolatsor, amely tűélesen mutatja be, mit tesz korunk társadalma Istennel, s aztán miként kéri számon Őt. Te kizárod, vagy beengeded az életedbe?

A méltán híres Anthony de Mello elgondolkodtató története egy kis halról, aki kereste az óceánt. Mi kérünk elnézést, ha magadra ismersz!

Kisfiam olyan másfél éves lehetett, amikor egyik nap a konyhából kinézve, arra lettem figyelmes, hogy az előszobában ül a földön, és elmélyülve nézegeti, lapozgatja valamelyik képeskönyvét. Teljesen belém égett ez a kép, és az érzés is, ami akkor átjárt, hogy én „megzabálom ezt a gyereket!”.

Az etióp kincstárnok megtérésének története segítségével vezet bennünket közelebb Istenhez Balicza Iván evangélikus lelkész. Az igehirdetés a mai napon, Kőbányán hangzott el.

Előző blogomban a boldogság (hiányának) nyomába eredtünk. Röviden idézzük fel, hogy mik voltak a legfőbb problémák! A halál kultúrája folyik a médiából és járul hozzá korunk hamis, beteg értékrendjéhez, miközben az igazi értékeket próbálják negatív színben feltüntetni. Az emberek hajlamosak mindenféle felesleges tevékenységgel elütni az idejüket, és egyre nehezebben szabadulnak fel maguktól. Jellemző problémák az énközpontúság, a közömbösség, az identitászavar, az önbizalomhiány, és a kiszolgáltatottság érzése, miközben az önuralom hiányát szabadságnak tüntetik fel. És végül megállapítottuk, hogy mindezekre a problémákra csak tüneti kezelési lehetőségek vesznek körül bennünket. Feltettük a kérdést: vajon létezik valódi megoldás? Hogyan lehet megtalálni a boldogságot és a békét? Erről fogok ma írni.

Lelkivezetőként nem tudom nem észrevenni azt az általános tendenciát, hogy sokaknak nehezen megy a lelkiélet. Vannak persze egyéni szempontok, egyedi problémák, mégis azt gondolom, hogy van néhány általános jelenség, amiről érdemes írnom. Nem akarok nagyon filozofikus lenni, de azzal kell kezdenem, hogy a nehézség egyik gyökere a társadalom, amiben élünk.

Amikor először jön valaki lelkivezetésre, mindig az az első kérdés, hol tart most a lelki élet útján. Ez fontos információ ahhoz, hogy személyre szabott és hasznos tanácsokat tudjak adni, hiszen nem ugyanaz kell az éppen most elindulónak, mint annak, aki már gyakorlott. Itt összeszedtem a három (+1) leggyakoribb tanácsot, amit a lelki életben kezdőknek szoktam mondani.

Ma megakadt a szemem egy blog címén, és a nagy szabadidő-túltengésem közepette végigolvastam. Tudom, mindenki ezt mondja, de tényleg ritkán olvasok ilyesmit, mert utána elöntenek a különböző érzelmek, gondolatok: idegesség, düh, öröm, hála, kétely, bizonytalanság… teljesen kiszámíthatatlan, témától és írástól függ, és hát a lelkiállapotomtól. Na, de ez most lényegtelen is. Ma arra döbbentem rá, hogy mennyire jó tudatában lenni annak, hogy minket Isten teremtett, „és látta, hogy ez jó”! Értékekkel, ajándékokkal van tele az életünk!
