Imádkozzunk, Elnök Úr!

Imádkozzunk, Elnök Úr!

Hofher József atyát jól ismerhetik azok, akik közel állnak a jezsuita rendhez, akik gyakran forgatnak lelkiségi irodalmat, de a „nagymarosos” fiataloknak is ismerősen cseng a neve. A jezsuita szerzetes komoly erőfeszítéseket tesz roma testvéreink integrációjáért, miközben innovatív módon ötvözi a rendhagyó testmozgást a szemlélődő imával.

Hagyományos vasárnapi Úrangyala imádsága alkalmával Ferenc pápa a hajléktalanok megsegítésére hívta fel az őt hallgatók figyelmét és beszélt Urunk megkeresztelkedésének ünnepéről is. Arra bátorított: őrizzük meg keresztségünk mindig élő és hálás tudatát.

A következő néhány gondolatot a MEHR konferenciáról hozzuk nektek, de mindenhol nagyon fontos, ahol ima van, ahol dicsőítés van, ahol közönség van. Érkezz meg, legyél jelen, áldd az Urat!

A magyar nemzetért is imát mondtak Lengyelország katolikus egyházi vezetői és vezető lengyel politikusok tegnap este Czestochowában, a Fekete Madonna előtt. Az imádságot a magyar alapítású pálos rend szerzetesei vezették.

A Brigham Young University férfikórusa az USA legnagyobb egyetemi kórusa. Előadásaikat nemcsak a magas zenei minőség, de a különleges látvány is kivételessé teszi. Ebben a dalban egy imádságot énekelnek el, amely magyarra fordítva így hangzik:

Volt már olyan, hogy egy lelkigyakorlaton végighallgattad a buzdítást a megtérésre, sőt fel is lelkesültél, de amint hazaértél, elszállt a lelkesedés, mert hirtelen olyan lehetetlennek tűnt az egész? Vagy van olyan bűnöd, ami vissza-visszatér, amitől nem tudsz szabadulni, és el sem tudod képzelni, hogy mi akadályoz ebben? Akkor ez a cikk neked szól!

Előző blogomban a boldogság (hiányának) nyomába eredtünk. Röviden idézzük fel, hogy mik voltak a legfőbb problémák! A halál kultúrája folyik a médiából és járul hozzá korunk hamis, beteg értékrendjéhez, miközben az igazi értékeket próbálják negatív színben feltüntetni. Az emberek hajlamosak mindenféle felesleges tevékenységgel elütni az idejüket, és egyre nehezebben szabadulnak fel maguktól. Jellemző problémák az énközpontúság, a közömbösség, az identitászavar, az önbizalomhiány, és a kiszolgáltatottság érzése, miközben az önuralom hiányát szabadságnak tüntetik fel. És végül megállapítottuk, hogy mindezekre a problémákra csak tüneti kezelési lehetőségek vesznek körül bennünket. Feltettük a kérdést: vajon létezik valódi megoldás? Hogyan lehet megtalálni a boldogságot és a békét? Erről fogok ma írni.
