Sokan megütközéssel fogadják és furcsálják mikor a dicsőítő imával (leginkább karizmatikusoknál) találkoznak. Én is átéltem. Mik ezek a feltett kezek? És hova ez a nagy lelkesedés?

Sokan megütközéssel fogadják és furcsálják mikor a dicsőítő imával (leginkább karizmatikusoknál) találkoznak. Én is átéltem. Mik ezek a feltett kezek? És hova ez a nagy lelkesedés?

Egy lyon-i egyházközség hívei írták ezt az imát, melyet plébánosukért végeznek. Érdemes nekünk is elimádkoznunk papjainkért, akik nem mindig csak jó szót kapnak…

dr. Csókay András idegsebész, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Idegsebészeti osztályának vezető főorvosa a napokban egy bangladesi sziámi ikerpár nagy kockázatú szétválasztására vállalkozott dr. Pataki Gergellyel és dr. Hudák Istvánnal. A több lépcsős beavatkozás első és legveszélyesebb műtétjéről nyilatkozott dr. Csókay az InfoRádió Aréna című műsorának.

Az újévi fogadalmak tárháza széles, a legtöbbről azonban tudjuk, hogy inkább fellángolás lesz, mint napi rutin. Az evangélium olvasása azonban tényleg tartós szokássá válhat, nemcsak egy éven keresztül, hanem egész életünkön át. Ehhez nyújt segítséget az alábbi öt pontos módszer.

Néha ezt az imát a legnehezebb elmondani, Juhász Gyula összeszedte a szavakat helyettünk.

Cikkek százai vagy talán ezrei szólnak az ima erejéről, az imádkozás módjairól, csodákról, amik ima hatására történtek. És tapasztaljuk a saját életünkben is: rövid fohász, reggeli/esti ima, imaböjtlánc, tized… . (Jó esetben) nagyon sokat imádkozunk.

Gyakran vagyok dühös Istenre. Eleinte azt gondoltam, valami nincs velem rendben, pedig a hitem és a szeretetem volt gyenge. Apránként, a Szentlélek segítségével megértettem, hogy az ima egy belső kiáltás, egy folyó, amely mélyen fakad belőlünk és nem lehet visszatartani.

Izgatott a gondolat, hogy miként indulhat egy szent életű pápa napja. Mi lehet a legelső gondolata miután kipattan a szeme, vagy mik járhatnak a fejében, miközben a reggeli rántottáját majszolja. Azt hiszem igazán példa lehet számunkra, hogy mennyire emberi az a szó, amivel János pápa már hajnalban Istenre állítja a fókuszt.
