A reggeli rohanásban sokszor képesek vagyunk elfelejteni, vagy elsietni a napindító imádságot. Pedig mennyi erőt ad, ha csak egy picit is megállok és Istenre figyelek már a nap elején. Ennek kapcsán hoztuk nektek ezt az imádságot. Neked mi a kedvenc reggeli imád?
Valószínűleg te is voltál már úgy, hogy egy problémád kapcsán olvastad a Bibliát, válaszokat kerestél és találtál benne. De belegondoltál már, hogy egy zsoltár is teljesen alkalmazható a téged ért nehézségekre? Épp ugyanannyira érvényes ma, mint amikor papírra vetették! A TeSó Blogról szemlézzük ezt a remek „hétköznapi” zsoltárt.
Felvillanyozó történetet osztott meg a napokban Mircsi, aki coachként dolgozik és rendszeresen lánynevelő intézetbe jár önkénteskedni. Sokáig semmilyen hatása nem látszott annak, hogy szereti az ott lévőket és imádkozik értük. Aztán egy nap bebizonyosodott: igenis van értelme.
Az évek csak úgy szaladnak néha és észre sem vesszük, hogy a házasságunk csupa rutinná vált. Egy üzleti konstrukció, melyben a feleknek közösen kell elérniük a megadott célt: gyereknevelés, üdvösség… Ez az ima segíthet bennünket kibillenteni kiszámított házasságból, vissza az önzetlen szeretetbe.
Most kezded az egyetemet? Tele vagy félelemmel vegyes izgalommal? Nem tudod, hogy jó döntést hoztál-e, amikor erre a szakra jelentkeztél? Vagy egyszerűen csak annyira új minden körülötted? A hivatásod megtalálása egy olyan pontja lehet az életednek, amin keresztül még jobban meg tudod tapasztalni Isten gondoskodását és vezetését. Ez az ima reméljük, rávilágít arra, hogyan érdemes kezelned a bizonytalanságaidat, és hogyan tudod átadni Istennek a félelmeidet.
Magamon is tapasztaltam sokszor, hogy ima közben ide-oda csaponganak a gondolataim. Nem arra gondolok, hogy hirtelen az almáspite receptjén kezdtem gondolkodni, de kéréseim és örömeim rendezetlenül, összevissza törtek fel belőlem. Bár Isten biztosan ezt is megértette, én már kevésbé tudtam később felidézni, mikről is beszélgettem az Úrral. Az utóbbi időben viszont sikerült némikepp renedezttebben imádkoznom, ami nem várt békét eredményezett bennem.
A hitben járó házaspárok számára már-már magától értetődő, hogy vasárnap lehetőség szerint együtt mennek el szentmisére – vagy épp istentiszteletre. Azoknál – így például nálunk is – akik még nem kötötték össze életüket, már közel sem ilyen egyértelmű a döntés, pedig hitéleti és párkapcsolati szempontból is ajánlott!
Szombaton rendezték meg az 1Úton zarándoklatot, melynek során országszerte – sőt, határainkon túl is – sok százan az édesapákért imádkoztak, zarándokoltak. A szervezők megtisztelő felkérésére a gyermekes családok szakaszának védnökeként nekem is alkalmam volt együtt zarándokolni kislányommal. A felkérés része volt, hogy tartsak egy rövid elmélkedést, melynek szerkesztett változatát nyújtom át a 777 olvasóinak.
