Sok külföldi számára valószínűleg a húsvéthétfői locsolkodás különös hagyománynak tűnik, és éppígy léteznek számunkra is meglepő szokások a nagyvilágban, melyek katolikus hitünkhöz kötődnek. Nézzük ezek közül az öt legfurcsább hagyományt!
Hirdetés
Címke böngészése
hagyomány
Czotter András magyar vállalkozóként veszi fel a versenyt, sikerrel, a mai IKEA-kultúrával. Három gyermek édesapjaként és hívő emberként vallja, hogy mindenkinek feladata tenni a másikért, a társadalomért. Ágymester cégével nemcsak ágyakat készítenek, hanem bölcsőket is a legkisebbek számára. Az igazán különleges dolog pedig az a mozgalom, amelyet 2012-ben indított el Vándorbölcső néven.
Fontos kezdeményezést indított útjára az irdala.hu oldala, mely a megmaradásukért küzdő nemzeti kisebbségeket segítését tűzte célul. Te is segítheted többek között a székelyeket egy aláírással.
Nemrég olvastam egy érdekes cikket “A két pápa című” filmről. A cikk nagy része nagyon tetszett, viszont van egy rész, amit sehogy sem tudok helyre rakni magamban:
A ma divatos irányzatok mintha mind ellentétesek lennének azzal, amit első ránézésre egy értékkonzervatív-keresztény gondolkodás sugalmaz. Olyan hívószavak és kreált toposzok határozzák meg a közgondolkodás egy részét, mint a progresszió, a fogyasztásorientált társadalom, az innovációs kényszer. Gyakran érzünk erős, mesterségesen létrehozott nyomást bizonyos témák kapcsán, amelyekben egyre nagyobb bátorság megfogalmazni és kimondani a higgadt, katolikus-keresztény álláspontot, mert azt azonnal megbélyegzés és kiközösítés fogadja. Közben a világ irtózatos tempót diktál és koránt sem lehetünk meggyőződve arról, hogy mindig a megfelelő irányba változik.
A bibliai csodák mindegyikében közös, hogy magán a történésen felül fontos üzenetet hordoznak. Ez az üzenet Jézus esetében egyértelmű: Ő a megígért Messiás. Jézus csodái minden alkalommal ezt az üzenetet közvetítették, egyfajta hitelesítésként húzták alá az elhangzott tanítást. Talán már ebből is érezhető, hogy ha az üzenet felől közelítjük meg a csodák kérdését, akkor azokat legalább két csoportra kell osztanunk. Ha ugyanis Jézus egyes csodáinak félreérthetetlen üzenete az volt, hogy Ő maga a Messiás, akkor jogosan tételezhetjük fel, hogy ezek olyan csodák voltak, melyeket más nem tudott volna véghezvinni.
Nem túlzás azt állítanom, hogy nagyon felzaklatott egy blogbejegyzés, melynek írója részletesen kifejtette a kereszténységgel kapcsolatos ellenérzéseit. Fáj a tudatlansága és fáj a cinizmusa. Fáj, hogy az emberek többsége hasonlóan gondolkozik, véleményük szerint ez csak egy hagyomány, melyet az egyház erőszakosan lenyom a torkunkon. A hívek pedig azon versenyeznek, hogy ki jár többet templomba és ki tud többet idézni a Bibliából… Állítólag ilyenek vagyunk.
Keresztény teológusok válaszolnak Tóta W. Árpádnak: Lengyelországban ez a kérdés sokkal mélyebb és politikailag összetettebb, mintsem hogy azt bárki jó és rossz harcára egyszerűsíthetné.
Írásunkban Tóta W. Árpád lengyel abortuszhelyzetről és kereszténységről szóló cikkében felvetett állításokra reagálunk, a lengyel helyzet és a kereszténység nőképének pontosabb körüljárásával. Azt reméljük, hogy egy valóban nyitott párbeszédhez csatlakozhatunk így, melynek során önkritikát gyakorolva fel tudjuk mutatni a keresztény tanítás üzenetét, amely akkor lesz hiteles, ha képes meghaladni a politikai csatározásokat, és felveszi a harcot az általánosításon és a leegyszerűsítésen alapuló gyűlölködéssel szemben.