Amikor a tegnapi nap folyamán hálát adtam, hogy végre elérkezett június 15-e, az utolsó tanítási nap és leroskadtam a számítógép elé egy érdekes cikkre lettem figyelmes a világhálón. Az ismert énekes Vastag Csaba vall barátságáról, ami egy katolikus paphoz köti, még pedig kedves ismerősömhöz Író Sándor atyához. A cikket elolvasva felhívtam a „celeb” papkollégát, hogy meséljen az énekesről és barátságukról.
1791. május 3-án fogadta el a lengyel szejm a kelet–európai ország új alkotmányát, mely Európában az első, a világon pedig a második polgári szellemű alaptörvény volt.
Az elmúlt héten a Szent Benedek Iskolák diákjai összemérték a tudásukat Budapesten több humán – és reál – tantárgyakból. A csapatversenyeket a foci aranyozta igazán be, hiszen a fiúk kitartó küzdelme tette izgalmassá a játékot felkészítő tanárnak és szurkolónak egyaránt.
A héten sokat gondolkodtam azon, hogy miként beszélgessek diákjaimmal az életről, az élet védelméről. Arra gondoltam, hogy a Szentírásból felolvasom nekik az angyali üdvözlet történetét. A diákok figyelmesen hallgatták Mária és az Angyal beszélgetését és persze a választ: Történjék velem szavaid szerint.
2013-ban, mint frissen felszentelt újmisés „nászúton” jártam Brazíliában, az Ifjúsági Világtalálkozón. A földrész egyik legveszélyesebb városának tartott metropoliszban egyedül jártam az utcákat, utaztam a különböző tömegközlekedési eszközökön és persze más és más negyedeken át. De nem féltem. Sőt még a három millió fiatal láttán sem riadtam meg. Együtt voltunk, együtt a pápával, együtt közösségben.