A húszas éveinkben elkerülhetetlen azon gondolkodni: mennyire vagyunk már felnőttek és mennyire gyerekek. De azt tapasztalom, hogy az évek gyarapodása nem feltétlenül jelenti a bölcsesség növekedését is. Akkor viszont mégis, mit jelent felnőni? Istennel miben más ez a folyamat? És tényleg igaz, hogy Ő megkönnyíti az utunkat?











