Dsida Jenő, 20. századi erdélyi magyar költő versei a mai napig modernek, mélyehatóak és egyúttal felemelőek. Ma az egyik legszebb versét hoztuk el nektek, amely az Istentől kapott szépségről, a csodák meglátásáról szól.
![](/wp-content/themes/florence/img/nyil.png)
Dsida Jenő, 20. századi erdélyi magyar költő versei a mai napig modernek, mélyehatóak és egyúttal felemelőek. Ma az egyik legszebb versét hoztuk el nektek, amely az Istentől kapott szépségről, a csodák meglátásáról szól.
Bevalljuk, annyiféle podcastunk van, hogy néha még mi sem tudjuk követni, épp ezért készítettünk egy összegző cikket, hogy lássátok, melyik most futó podcastunk miről szól, illetve kik készítik. Egy mindegyik műsorunkban közös: igyekszünk a legizgalmasabb témákról, őszintén beszélgetni, és minőségi adásokat készíteni.
Az Ifjúsági Világtalálkozó – amelyet idén Lisszabonban rendeztek meg – óriási élmény volt több százezezer fiatalnak, szerte a világon. Olvasónk, Berényi Rebeka beszámolóját osztjuk most meg, amely egyszerre megható és bátorító.
Egészen megrendítő tanúságot tett hitéről és korábbi élményeiről Mario Enzler, aki korábban svájci gárdistaként szolgált a Vatikánban. A pápára vigyázó testőr több személyes történetet is elmesélt Szent II. János Pápáról és Teréz anyáról is. Úgy ment el a Vatikánba, hogy nem tudta hogy hívják a pápát – és úgy jött haza, hogy a zsebében már ott volt a személyesen tőle kapott rózsafüzér. A YouTube-ra felkerült videó teljes fordítását olvashatjátok, a tanúságtételt angol nyelven a cikk alján megtekinthetitek.
Bóna Richárd utolsó éves szeminarista volt Pozsonyban, amikor távoli rokona, Roskó László atya, a clevelandi Szent Margit templom utolsó plébánosa elhívta Amerikába, hogy legyen a magyar közösség papja. Amikor azonban a szemináriumot befejezte, környékbeli amerikai templomokba, majd nyolc év szolgálat után Washingtonba küldték továbbtanulni. Bóna atya útja hosszú kitérővel, de végül mégiscsak a magyar közösséghez vezetett (vissza), hiszen három éve a clevelandi Szent Imre és a Szent Erzsébet magyar katolikus templomok plébánosa. Beszélgetés egy felvidéki magyar hivatásáról, amerikai kalandjairól, a clevelandi magyar közösség helyzetéről – és a latin nyelvű mise népszerűségésről.
„Teremts új szívet belém, s éleszd fel bennem újra az erős lelkületet!” – olvassuk az 51. zsoltárban. Vajon mennyiszer imádkozunk a másik ember megváltozásáért, és mennyiszer látjuk meg a saját szívünk keménységét? Vajon hogyan érdemes Istenhez fordulni ilyenkor?
Teológiai vagy épp a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdéseket is megválaszol Csűrös András református lelkipásztor a református egyház műsorában. A Hiszed vagy sem? minden hétfőn 19 órakor jelentkezik Facebookon és YouTube-on, itt, a 777-en pedig havonta szemlézzük az adások egy kérdését és a rá adott feleletet.
Bódás János a protestáns költészet egyik legjelentősebb képviselője. Amellett, hogy költő volt, református lelkészként is szolgált. Ma az egyik legerőteljesebb versét hoztuk el nektek, amely arról szól, miért is vagyunk itt, a Földön, mi a dolgunk, mitől érezhetjük azt, hogy a helyünkön vagyunk.
Tizenkettő, de pont nem tucattörténet helyreálló életekről. A Veletek vagyok podcast-sorozatban a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatával együttműködésben tárunk elétek csodaszerű, mégis valós személyes történeteket. A második adásban Szinyákovics Béla elképesztő hullámokkal teli történetét ismerhetitek meg: bányász, katona, mentős is volt, ám végül fizikai erejét bűncselekményekre használta – egészen a megtéréséig. Beszélgetőtársa: Martí Zoltán.
A Bocskai Rádió nem csak a clevelandi magyaroknak fontos támasz és támpont, az egész diaszpóra körében ismert: nem csak rádióként, hanem értékes honlapként is üzemel, emellett heti hírlevélben számol be a közösség számára érdekes hírekről és eseményekről. Portré a Bocskai Rádió igazgatójáról, az erdélyi magyar Molnár Zsoltról, aki számára az élet rengeteg kihívást állított, ő mégis mindegyiket átugorta.