5+1 gondolat az imádságról

Az imádság egy hatalmas ajándék. Gondoljatok csak bele: lehetőségünk van kapcsolatba lépni azzal, aki öröktől fogva él, aki teremtette az egész világot, és aki a legjobban ismer bennünket… Összegyűjtöttem 5+1 olyan dolgot, ami gyakran felmerül, és talán jó tisztázni az imádsággal kapcsolatban.

1. Az imádkozás tanulható

Az imádság olyan, mint egy idegen nyelv. Ha most azt kérnék tőlem, hogy ezt a cikket hibátlan nyelvtannal kínaiul írjam meg, igencsak bajban volnék. Amikor egy új nyelvet tanul az ember, először csak néhány szót tanul meg. És minél több időt tölt azzal, hogy tanul, gyakorol, annál jobban megy. Az imádság is ilyen. Ha nem szoktál imádkozni, de szeretnéd elkezdeni, ne várj csodát rögtön az elején magadtól. Imádkozni lehet tanulni, sőt, kell tanulni.

2. Nem érzés kérdése

Ne várjunk arra, hogy úgy érezzük, hogy „most nagy kedvem van imádkozni”. Az imádság nem érzés kérdése, hanem döntésé. Nagyon hangos világban élünk, nem csoda, hogy alig halljuk Isten halkan kopogtató hangját a szívünk ajtaján. Tudatosan szakítsunk időt arra, hogy Istennel legyünk, csöndben; és ne csak akkor, amikor épp úgy érezzük, hanem jóban-rosszban. A legértékesebb imák azok, amiket igazi áldozatként tudunk odaadni Istennek.

3. Nem Istennek van rá szüksége…

…hanem nekünk. Isten nagyon boldogan elvan akkor is, ha mi nem imádkozunk. Mi vagyunk azok, akiknek az életében akkora szükség van arra, hogy a mi teremtő és gondoskodó Istenünkkel kapcsolatban legyünk. Könnyít a nehézségeinken, tanácsot ad a kérdéseinkben, és tanít bennünket szeretni.

4. Nem a szép szavak számítanak

Sokszor hallunk másokat imádkozni templomban vagy máshol, és ezek sokszor nagyon szépek, sok „emelkedett” kifejezést használnak az imáikban. És ezek talán sokszor idegenek is tőlünk. „Vajon mi is fogunk egyszer ilyen szépen imádkozni?” Szerintem nem ez a lényeg. Nem érdemes azon aggódni, hogy „mi van, ha nem tudok szépen imádkozni, szép szavakat használni”. Egy imádság nem attól lesz szép, hogy olyan gyönyörűen fogalmazunk, hanem attól, ha őszinte. Isten tökéletesen megért bennünket, bárhogy is fogalmazunk, és nincsen semmiféle elvárása ilyen téren velünk szemben.

Voltam olyan szerencsés, hogy egy ismerősömet hallottam életében először hangosan imádkozni. Az egyik legszebb ima volt, amit valaha hallottam! És tudjátok, hogy miért? Mert hihetetlenül őszinte volt. Semmi sallang, semmi jópofizás; a szíve mélyéből szólt, mindazt elmondta Istennek, ami akkor és ott a szívén volt. Sosem felejtem el.

5. Isten minden imára figyel

Volt már olyan érzésed, hogy Isten nem is hall, nem is figyel, amikor imádkozol? Ez teljesen természetes velejárója a hitéletnek. De Isten minden imádságot hall, és mindenre különleges figyelemmel figyel is; akkor is, ha te nem így érzed. Képzelj el egy különleges esti beszélgetést a legjobb barátoddal: akkor is a legnagyobb figyelemmel hallgatja minden szavadat, amikor épp nem szólal meg. Így van ezzel Isten is.

+1. Megváltozunk alatta

Ha valaki egyre több időt tölt el Isten jelenlétében, akarva-akaratlanul elkezd megváltozni, elkezd átformálódni. Egyre kevésbé aggódik a világi problémáin és egyre derűsebben tekint az életre. És a halálra. Egyre kevésbé fél tőle. Egyre jobban megismeri önmagát és egyre jobban megismeri Istent. Egyre kevésbé lesz irigy és kapzsi, viszont egyre jobban megtanul szeretni. Szóval csak óvatosan az imádkozással!

hirdetés