„Nem lehetséges, hogy ellentét álljon fenn a hit és a tudomány igazsága között” – Egyház és oktatás Deák Hedvig nővérrel

Az egyház nélkül nem lenne ma oktatás? A hit és a tudomány egymással szembenálló fogalmak? Mit értünk az alatt, hogy egy katolikus iskola nem lehet béna? Milyen elvitathatatlan érdemei vannak a szerzetesrendeknek a köznevelés terén? Deák Hedvig domonkos nővérrel, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanárával tisztázzuk a napjainkban kiélesedett kérdést, miszerint van-e helye az egyháznak a közoktatásban.

Hit vs. tudomány

„A hit és a tudomány két olyan fogalom, amely igazából a felvilágosodás óta tűnik úgy, mintha feszültségben lennének. Természetesen korábban, így a középkorban is voltak azzal kapcsolatos viták, hogy az Isten igazsága  és az értelem igazsága milyen viszonyban van egymással, de valójában a katolikus teológia soha nem látta ellentétben.

Pontosan azért, mert minden igazság forrása csakis Isten lehet.

Ezért nem lehetséges, hogy ellentét álljon fenn a hit és a tudomány igazsága között. Az nagyon fontos és többek között II. János Pál pápa Fides et Ratio enciklikájában nagyon szépen beszél arról, hogy más a hit és a tudomány módszere és kompetenciája is. Hogyha ezt a kettőt tisztázzuk, rögtön látjuk, hogy a kettő között nem lehet ellentmondás” – kezdte Hedvig nővér, aki azt is kifejtette, miért van igenis helye a köznevelésben az egyháznak.

Az egyház szerepe a közoktatásban

„Az egyház úgy fogja fel, hogy alapvetően a szülők joga az, hogy milyen nevelést szeretnének biztosítani a gyermekeiknek. Ebből kiindulva az egyház úgy látja, hogy született joga és

hirdetés

kötelessége, hogy biztosítsa a katolikus szülők számára a katolikus nevelés lehetőségét.

Ez persze a családban kell, hogy elkezdődjön elsőkörben, de utána az egyház szeretné biztosítani, hogy ez a nevelés minden iskolatípusban folytatódhasson” – hangsúlyozta a nővér.

„Ez nem pusztán egy jelenlét: a katolikus szülők Isten előtt vállalt kötelességének megvalósításához lehetőséget kell biztosítanunk. A jelen társadalmi helyzetben, amely egy plurális társadalom és

az egyház egy szereplő a többi között, egyfajta missziós jelleggel is jelen van az oktatásban, nevelésben.

Merthogy az egyházi oktatás a hitben való megerősödést is szolgálhatja direkte vagy indirekte. Közösségi tapasztalatot adhat, egyáltalan egyfajta kapcsolódást- nem biztos, hogy rögtön a hittel, de a tágabb értelembe vett kereszténységgel, keresztény kultúrával.

Az oktatás kialakulása

Hedvig nővér az egyház és Európa történetére visszatekintve elevenítette fel az oktatás kialakulásának történetét:

„olyan, hogy állami oktatás a felvilágosodás kora előtt nem létezett és kötelező iskoláztatás sem, tehát gyakorlatilag azt látjuk, hogy a tudásnak a továbbadása az egyházban történt.

Ebben az időben, egészen a francia forradalomig egyház és társadalom teljesen egy egészet képezett. Igazából eddig nincs is olyan, hogy katolikus iskola –  csak a protestáns többségű országokban volt értelmezhető – mert minden iskola egyházi vagy katolikus iskola volt.

Amit például az antikvitásról tudunk, az annak köszönhető, hogy voltak olyan szerzetesek, akik sötét, hideg, nedves kolostorokban másolták azokat a kódexeket, amelyekben ezek a művek fennmaradhattak, mert közvetlen ókori kézirataink nincsenek az ókor szerzőitől.

Az, hogy van egy klasszikus tudásanyagunk, az az egyháznak, és különösen az ír szerzetesrendeknek köszönhető.

Az egyházban bár mindig volt egyfajta vita, hogy mennyire fontos nekünk az ókor, mert azért az egy pogány ókori kultúra volt, de a többség mégis arra jutott, hogy fontos, mert megjelennek benne olyan emberi értékek, amelyek mindenki számára fontosak. Az egyház tulajdonképpen átörökítője a komplett ókori kultúrának.

Ha továbblépünk azt látjuk, hogy először a kolostorok azok a középkori Európában, ahol ennek a továbbadása történt, úgynevezett katedrálisi iskolákban. Ezeknek a fő célja a klerikusok képzése volt, hiszen ők voltak az írástudók a középkorban és csak egy későbbi időponttal érkezett el az, hogy úgynevezett világi hivatalnokok részére is legyen képzés.

Az egyetemek kialakulása is az egyház kebelén, a pápák jóváhagyásával történt.

Ez az állapot voltaképpen a reformációig, illetve a katolikus országokban a francia forradalomig tart: vagyis az, hogy az oktatás az egyház ügye, az állam nem formált rá igényt.”

A teljes podcastot a 777 YouTube-csatornáján nézhetitek meg.

hirdetés