Mikor alakult meg a Svájci Gárda? Miért éppen svájciak őrzik Szent Péter utódját? Milyen kritériumoknak kell megfelelnie egy férfinak, aki ilyen módon szeretne a pápa szolgálatába állni? Utánajártunk!
Ha a Vatikánban járunk és megcsodáljuk a Szent Péter-bazilikát, biztos, hogy megakad a tekintetünk egy ikonikus piros-kék-sárga egyenruhában posztoló Svájci Gárdistán, akik láttán egy pillanatra visszarepülhetünk a reneszánsz izgalmas világába. Ám a gárdisták nem mindig ilyen feltűnőek: ők igazítanak minket útba és figyelnek a biztonságunkra öltönyben és nyakkendőben is.
Hatalmas dolog lehet a mindenkori pápa szolgálatában állni és felesküdni arra, hogy akár életük árán is megvédik a Szentatyát.
A világ lekisebb hadserege
Vatikán Állam hadseregének méretével és különleges szerepével is egyedülálló. A Svájci Gárda nagyjából 135 katonát számlál, jelenleg ennyien laknak a testőrség szállásán. Ezzel ők alkotják a világ legkisebb hadseregét.
A Svájci Gárda 1506. január 22-én alakult, II. Gyula pápa 150 svájci zsoldost hívott Rómába, hogy megvédjék őt és az Apostoli Palotát. Azért svájci katonákra esett a választása, mert ők
hirdetéshíresek voltak fegyelmezettségükről és bátorságukról, valamint hűségük és erejük miatt is kiválóak voltak a testőri feladatra.
A jó hírben álló katonákat gyakran alkalmazták Európa uralkodói, ahogy most már több mint 500 éve a mindenkori Szentatya is.
A gárda történelmi tettei között szerepel az 1527-es Sacco di Roma, vagyis a római zsákmányolás, amikor III. Károly Bourbon herceg által vezetett német-római császári haderők Rómában három napig raboltak, fosztogattak és gyilkoltak.
A támadás közepette 147 gárdista áldozta fel életét, hogy megvédje VII. Kelemen pápát,
aki a Szent Péter-bazilika melletti Angyalvárba volt kénytelen menekülni.
Michelangelo, mint divattervező?
A Svájci Gárda egyenruhája igen jellegzetes. A reneszánszt idéző, színkavalkádban úszó, piros-kék-sárga csíkos egyenruhát egy időben Michelangelo munkájának tulajdonították, de a valóság az, hogy a 20. század elejéről származik, Jules Repond parancsnok tervei alapján.
Így lehetsz gárdista!
A Svájci Gárdába való bekerüléshez szigorú kritériumoknak kell megfelelniük a jelentkezőknek.
Kizárólag svájci állampolgársággal rendelkező, 19-30 év közötti nőtlen férfiak jelentkezhetnek a szolgálatra. Mind e mellett egyértelműen római katolikus felekezetűnek és legalább 174 cm magasnak kell lenniük.
Továbbá a gárdába jelentkezés feltétele még, hogy a katona Svájcban már teljesíttette e a kötelező katonai szolgálatot, ugyanis ennek hiányában jelentkezése nem kerülhet pozitív elbírálás alá.
A pápa szolgálatában
A Svájci Gárda egy katonai közösség, nagy fegyelem jellemzi. Az eskütétel előtt az újoncok számos alkalmassági vizsgálaton esnek át, hogy kiderüljön megfelelnek-e a katonai elvárásoknak. Ez egy alapvető alkalmassági teszt: bizonyos szintű állóképességgel kell rendelkezniük, mozgékonynak, ugyanakkor elég erősnek kell lenniük. Ha elsőre nem sikerül, addig ismétlik, míg át nem mennek.
Minden gárdista felelős a saját edzettségi szintjéért, ezt évente egyszer ellenőrzik az osztagoknál, évente kétszer a rajoknál és azoknál, akik a pápai látogatásokon vannak szolgálatban.
Van egy edzőtermük súlyzókkal és egy fedett tornatermük is. Biciklizhetnek és futhatnak is Róma-szerte, még saját focicsapatot is alapítottak.
Az újoncok szolgálati ideje minimum 26 hónap, melyet általában meghosszabbítanak. A 26 hónap letelte után a nyitott pozíciók függvényében van lehetőség a továbbjutásra:
lehet valakiből altiszt és így elkezdheti a pápa kíséréséhez szükséges kiképzést.
Van egy munkaszerződésük, melynek értelmében havonta 1500 euró a fizetségük.
Nyilvánvalóan a Svájci Gárda elsősorban ceremoniális szerepet tölt be, de modern biztonsági feladatokat is ellátnak. Munkájuk során a legkorszerűbb biztonsági eszközökkel őrzik a pápát és a Vatikán területét. Egyszerre őrzik a hagyományokat, de a modern idők kihívásaira reagáló véderőként is működnek.
Az újoncok az első 26 hónapban általában hagyományos munkát végeznek: A Vatikán védelmét, őrszolgálatot, klasszikus szolgálatot teljesítenek.
A gárdista őrségben nem beszélhet, feladata, hogy egy órán át mozdulatlanul álljon és mindig egyenesen nézzen előre.
Turistaként sokukkal a külső őrposztokon találkozhatunk, ahol a bejáratokat védik és fogadják Vatikánváros lakóit is, válaszolnak a zarándokok kérdéseire és jegyet osztanak a pápai audienciára.
Amikor a pápa mozgásban van, akkor a csendőrségen kívül a Svájci Gárda tagjai vannak mellette öltönyben és nyakkendőben.
A gárdisták eskütétele minden évben május 6-án, a Sacco di Roma évfordulóján kerül megtartásra, ekkor lépnek be az új tagok a hadseregbe. Az eskü szövege hangsúlyozza a pápa iránti lojalitást és a szolgálatra való teljes odaadást. Emellett a gárda tagjai kézi fegyverekkel és modern eszközökkel is felszereltek, de a hosszú alabárd, amelyet ceremóniákon viselnek, szimbolikusan a középkor óta velük maradt.
Tavaly 60 év után először vett részt a pápa személyesen a ceremónián.
Nem mindennapi hivatás a Svájci Gárdában szolgálni, mely a 16. század eleje óta áll a mindenkori pápa szolgálatában és több mint 500 éve őrzi a Vatikánt.
Forrás: agytoro.hu, Katolikus Tv, ATV Magyarország
hirdetés
