2026.01.21.

Isten fénye ragyogott a Bazilikában – személyes beszámoló a 777 imaestjéről

 Egy este, amely csak Róla szól, amelyben az Oltáriszentség ragyog, amelyen sokan találkoznak Jézussal az imában is… Egy este, amelyben helyet kap a csend és a dicsőítés, megjelenik a bátorság és a bizalom, jelen van az őszinteség és a szeretet. Tehát jelen van Isten!

Tegnap volt a 777 imaestje a Szent István-bazilikában, ahol az elképzeléseinket messze túlszárnyaló, csodaszámba menő mennyiségben létszámban érkeztek az emberek – nem csak Budapestről -, hogy találkozzanak Jézussal.

Számomra elképesztő élmény volt, hogy amilyen gondosan megszervezett volt az este, a Szentségimádásban olyan egyszerűen találkozhattunk Istennel… csodálatos volt látni az embereket, ahogy odatérdeltek Jézus elé, ahogyan Mária tette: „Mária odaült az Úr lábához, és hallgatta szavait. (…) Az Úr azonban így válaszolt: „Márta, Márta, te sok mindennel törődöl, és téged sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta. Nem is veszíti el soha.” (Lk 10, 39; 41-42) Öröm volt nézni azt a nyugalmat és békességet,

ahogyan megpihentek az Oltáriszentség előtt, letéve a terheiket, otthagyva a múlt fájdalmait, kérdéseit, és egész egyszerűen beteltek az Úr jelenlétével!

Tanúi lehettünk ismét annak, amit Jézus mondott: „jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s így nyugalmat találtok lelketeknek. Az én igám édes, az én terhem könnyű.” (Mt 11,28-30)

hirdetés

Jézus megtanít jól élni az életet, megmutatja hogy hogyan tudunk Nála megpihenni és újult erővel továbbmenni. Megtanít a jó kapcsolattartásra Vele, akitől az életünket kapjuk. Újra és újra meghív minket a csendes – vagy adott esetben a zenés – imádatra, közös időre. És akkora ereje van annak, amikor több száz ember gyűlik ezért össze! Megélhetjük ilyenkor is azt, hogy: „az Isten országa közöttetek van.” (Lk 17,21)

Szabó Csaba

Fotó: Szabó Csaba

Az est egyik fénypontja számomra az volt, amikor arra indított a Szentlélek, hogy térdeljek előlre, jobboldalt . Egyszer csak láttam, hogy egy kisgyerek odasétált a lépcsőhöz, és utánozni szerette volna a mellette térdelő férfit, úgyhogy ő is próbált rátérdelni a lépcsőre. Annyira édes volt és olyan megható, ahogy láttam, hogy tényleg próbálkozik az Oltáriszentség előtt ő is a „nagyokat” utánozni. Eszembe jutott, hogy Jézus azt mondta, hogy: „engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké a mennyek országa.” (Mt 19,14)

És bár nagy szerepe lehet a cikkeknek és videóknak is, mégis, fontos látnunk azt a csodát is  hogy ennyi fiatal és felnőtt is eljön és időt ad a Jóistennek! Fontos, hogy megmutassuk a világnak, hogy a keresztények nem csak a középkori festményeken vannak.

Nem egy elkopott szó, nem egy letűnt nép, hanem itt vagyunk; és ha Istent helyezzük a középpontba és Neki szeretnénk dicsőséget szerezni, nem magunknak, akkor fénybe fog borulni az életünk!

És ha már mi világosságban járunk Jézus által, akkor másokat is elhívhatunk ilyen helyekre, hogy ők is találkozzanak a Teremtővel és lássák, hogy Ő szeretettel van irántunk! Ha mindenki csak egy embert hív el, aki el is jön, akkor legközelebb már be sem férünk a Bazilikába ;).

Az estén hallottak közül magunkkal vihetjük Riesz Doma atya tanácsait, szem előtt tartva az ima és az Isten jelenlétében való megnyugvás a fontosságát. Megfogadhatjuk Krisztina nővér szavait, és megnézhetjük, hogy

mik a legmélyebb vágyaink, és hogyan vezet ezekben az Úr.

Illetve jó, ha szem előtt tartjuk az őszinteséget Isten előtt, amelyről Rúzsa Magdi osztott meg személyes élményeket. Ne féljünk megnyílni és őszinték lenni az Atyával, mert Ő alkotott minket, ismeri a legmélyebb pontjait is a lelkünknek és boldoggá szeretne minket tenni!

Higgyük és fogadjuk el, hogy Ő tényleg jót akar nekünk, és adjunk hálát minden egyes napért, amikor Őt dicsérhetjük és másokkal szeretetben együtt lehetünk!

Blog Egyéb
hirdetés