Ma hajnalban, 176 éve kivégeztek tizenhárom tábornokot Aradon, tizennegyedikként pedig Batthyány Lajos grófot, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét Pesten. Karkötő, kilenc titkos aranybetű, búcsúlevél és megrendítő költemények. Emlékezzünk!
Sajgó, terhelt történelmünk gyásznapja ez, október 6-a kapcsán mégis, mindig is inkább a büszkeség és a hála kerekedik felül. Pont úgy, ahogy Gáspár András tábornok, – aki egyedüliként kerülte el a magasrangú aradi foglyok közül a kivégzést, de cserébe tíz év várfogságra ítélték – szerint az aradi tizenhármakban is:
„Olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel előttük.
A kihallgatásoknál, amikor még remélték, hogy javítanak sorsukon, talán szelídeknek mutatkozának, de most: mindegyik egyszerre úgy megkeményedett, mint a gránitszikla.”
Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő golyó általi halálra ítéltetett, velük kezdték a kivégzést. Az akasztófára ítéltek így követték egymást: Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és végül, Vécsey Károly halt mártírhalált. Holttesteiket elrettentés céljával estig kint hagyták, haláluk azonban ellenkező hatást ért el, tömegek zarándokoltak a vesztőhelyre, amit
hirdetés„a zsaranokság Golgothává avatott.”
Madách Imre Az aradi sírra című verse szomorúan tudósít a gyalázatról, miszerint a holttesteket nem adták ki a gyászoló családoknak, jeltelenül elföldelték őket, vagy akár temetetlenül hagyták azokat, így néhányakat az éj leple alatt elloptak a hozzátartozóik:
„Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,
Ki fényesen majd jutalmazni tud,
Akit szolgáltatok egy árva hon volt,
Im sírotokra emlékkő se jut.”
A tizennegyedik vértanú, Batthyány Lajos gróf, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke így szólt búcsúlevelében feleségéhez, Zichy Antóniához:
„Drága Nőm!
Hiába reménykedtünk az emberségesség utolsó szikrájában, amikor azt véltük, hogy még egyszer látjuk egymást, ezt is megtagadták Tőled; és ezért ezekben a sorokban ismétlem meg Neked mélyen átérzett kifejezését forró hálámnak és tiszta szerelmed minden kincse iránti csodálatomnak, amelyet megérdemelni sohasem tudtam; és oly igaz, mint az, hogy a halál küszöbénél állok, hogy csupán ennek a bűnnek a tudata az, amit a sírba magammal viszek.
Istennek még örömet és kárpótlást kell adnia Neked, te Angyal, és ha akad férfi, aki méltó a te szívedre, ó! akkor az önfeláldozásnak Rád oly jellemző túlzásával ne taszítsd el őt magadtól.
Elnézéssel és szerelmünk első éveire gondolva emlékezzél rám.
A gyermekeket áldd meg és csókold meg az én nevemben, ne szégyelljék, nem kell szégyellniük atyjukat az én halálomnak a gyalázata előbb vagy utóbb azokra hull vissza, akik engem igazságtalanul és hálátlanul meggyilkoltak. Ebben az ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most!
És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem.
Viam meam persecutus sum (a magam útját jártam.), ezért ölnek meg engem. Ennyit a gyalázatos politikáról a Te vigasztalásodra, ámbár erre nincs szükséged, hiszen egyedül csak Te voltál az, aki mindig bízott bennem. Hagyd el ezt az országot a gyerekek kedvéért; az ő jövőjük csírájában volna megfertőzve. A Te vagyonod elég lesz nekik;
jobb egy szegény sors, mint alamizsna azoknak a kezéből, akik őket árvákká tették.
Az én szeretett szegény, jó nővérem! Menj mindjárt hozzá. Kölcsönösen szükségetek lesz egymásra, és bizonnyal támogatjátok egymást. Szegény kis Jancsimat figyelmedbe ajánlom, feltétlenül gondoskodjál róla, megszolgálja ő azt körülöttem. Azt a gonosz gyalázatot, melyet ezek nekem szántak, remélem, elkerülöm, erre a célra már régóta egy mentőeszközt hordok magamnál! És még egyszer egy búcsúcsókot. Isten Veled! Úgy halok meg, hogy csak a Te képed van a szívemben, a Te neved az ajkamon! Viszontlátásra! Lajosod”
Zichy Antóniának 39 évet kellett várnia erre a viszontlátásra – 1888-ig élt még férje halála után.
Reményik Sándor így emlékezett hőseinkre:
A szobor helyén
Kerestem, s megtaláltam a helyet.
Már égre nem törtek nagy vonalak,
Csak áldozati illat lebegett.
Körül vasrács, és belül puszta gyep,
De a gyep közt gyöngyvirág-levelek.
A levelek közt egy-egy karcsú szár,
Hogy mennyi nőtt: én nem számláltam meg,
Csak hittel hiszem: éppen tizenhárom,
S tizenhárom gyöngy minden karcsú száron.
Hát ez maradt: túl szobron és időn,
Ércen, márványon, merev méltóságon,
Új viharon, új vértanúhalálon:
Tizenhárom gyöngy, tizenhárom száron.
A szabadságharc leverését követően sok nő feketében járt, gyászruhát öltött és a passzív ellenállás egyik különleges kellékei az aradi tizenhármak neveinek kezdőbetűivel díszített karkötők voltak. Legismertebb közülük az alig tíz éves korában Reök Emília által készített ékszer, amit egy leszármazottja később a Magyar Hadtörténeti Múzeumnak adományozott.
Fotó: Aradi Vértanúk Öröksége – Facebook-oldala
„PVDTNAKLS”
A karkötőn aranyló kilenc betű összeolvashatatlan, ám a kortársak számára magyarul és németül is közismert utalást rejtett. A D betű Damjanich és Dessewffy Arisztid, az L pedig gróf Leiningen-Westerbug, Lazár Vilmos és Lahner nevét takarta.
Magyarul így hangzik a mondat:
„Pokol Vigye Dinasztia Tetteit, Nemzetünk Átka Kísérje Léptöket Sírjukig.”,
míg németül: „Pannonia Vergiss Deine Toten Nicht, Als Klager Leben Sie.”, azaz „Pannónia ne feledd halottaidat, mint vádlók élnek ők.”
Az anekdota szerint ez a gondolat és ezek a mondatok már a kivégzés napján megszülettek, amikor késő este Vécsey özvegyéhez egy egyenruhás tiszt kopogott be, átnyújtva egy papírdarabkár rajta a fenti német mondattal.
Olykor, teljesen váratlanul versenybe kezdünk édesapámmal, hogy melyikünk tudja hamarabb összeszedni az aradi tizenhármak neveit. Ti hogy emlékeztek Rájuk, akik nélkül most nem lehetnénk itt?
Gloria Victis! Dicsőség a hősöknek!
Tavaly az aradi tizenhármak kivégzésük előtti utolsó szavait összegyűjtve emlékeztünk hőseinkre.
Forrás: turul.info
hirdetés
