A pünkösd nem csupán egy visszaemlékezés, hanem egy ma is élő, szenvedéllyel teli ünnep, amely a Szentlélek erejének és jelenlétének csodáját hozza el az életünkbe. Az első pünkösdön a tanítványokat átformáló, bátorságot és közösséget teremtő Lélek munkája ma is képes megújítani a kapcsolatainkat, és új életet adni mindazoknak, akik nyitott szívvel keresik Isten közelségét. Az Agapé pünkösdi adásában négy püspök, illetve egyházelnök osztotta meg gondolatait.
Miért tekinthetjük pünkösdöt szenvedélyes ünnepnek?
Kondor Péter evangélikus püspök: „Az addig félénk tanítványok elképesztő bátorsággal és szenvedéllyel szóltak. Milyen magával ragadó erő lehetett bennük! Péter beszéde több volt, mint emberi beszéd. Azt hiszem, a pünkösdnek éppen ez a csodája, hogy
Isten Szentlelke ezt a szenvedélyt tudja hozni, csontjainkba rekesztett tűzzé válik, átformál, erővé válik bennünk.
Az agysejtjeinkben, a mozdulatainkban, a tekintetünkben mindent meghatározóvá válik Istennek ez a fajta jelenléte, a Szentlelkének a munkája. Pünkösdnek éppen ez a csodája: a Lélek munkája. És vajon nem ez a szenvedélyes, megelevenítő, közösségteremtő és közösségformáló erő az egyik lényege? Hiszen a Lélek nemcsak Isten és közöttem teremt kapcsolatot, hanem köztem és a másik hívő lélek között is.”
Az első pünkösdből mit tanulhatunk? Akár a Bibliát olvasva, akár gondolkodva-elmélkedve, mit érdemes leszűrni magunknak?
Papp János baptista egyházelnök: „Ha megnézzük a pünkösdi eseményeket, a szemnek, a fülnek és az észnek is adott munkát, ami ott történt. Hiszen tüzes lángnyelvek jelentek meg, nagy szél zúgása, és egy döbbenetes erejű prédikáció hangzott el. Az emberek, akik ott voltak, tudatában voltak az előző eseményeknek, és erre épül rá mindaz, ami kijelentésként megszólal. A pünkösdi prédikációja tehát nem csupán a szavak miatt volt erős Péternek, hanem az isteni kijelentésért, amely ott megnyilvánult. A pünkösd különleges üzenete, hogy mindenkit bevon Isten erőteljes megszólítása.”
Fekete Károly református püspök: „Amikor az Apostolok cselekedetei szerint a háromezer férfi megkérdezi, hogy mit cselekedjünk, atyámfiai, és Péter azt mondja, hogy keresztelkedjetek meg a Krisztus nevére, és ez a háromezer ember elindítja az egyház életét, ott valami átütő erőnek lenni kellett. A Léleknek a magyarázó, értelmet adó, közös értelemre vezető csodája páratlan. Hiszen ebből kigördült egy világevangelizáció, és mi itt ülhetünk Magyarországon keresztényként, mert eljutott idáig ennek az evangéliumnak az ereje.”
Mohos Gábor római katolikus püspök: „Ha a Szentlélek jelen van azon keresztül, amit mondunk, mert teret adunk Neki vagy tudunk az Ő hullámhosszára hangolódni, akkor Ő maga érint meg. Én mindig azt szoktam mondani a híveknek, akik hallgatják, amit mondok, és aztán visszajeleznek, hogy én nem tudtam, hogy benned most éppen mi mozog, de a Szentlélek tudta, és Ő érintett meg. A Szentlélek által tudja szíven találni az embereket az egész igehirdetés, és Ő képes valami egészen újat hozni az ember életébe. Meghívja arra, hogy valami egészen új módon kezdjük el élni az életünket. Tulajdonképpen amit Jézus elhoz, és a Szentlélek-kiáradással kiteljesít, az az Istennel való kapcsolat megújulása, helyreállítása – ha ember ezt elfogadja. Ez az emberi kapcsolatainkra is kihat, mert az ember Isten nélkül nagyon sokszor bezárttá, önzővé tud válni, egyre kevésbé érzékeli mások szempontjait, igényeit. A Szentlélek viszont megnyit és egy közösséggé formál.”
Pünkösd egy visszaemlékezés vagy egy ma is élő ünnep?
Mohos Gábor római katolikus püspök: „Jézus maga az élet, Isten maga az élet forrása, vagyis Ő valóságosan jelen van – nemcsak amikor pünkösdkor Őrá tekintünk, hanem általában véve. Ez teljesen valóságos, Isten új életet akar nekünk adni. Nemrégiben olvastam egy pap könyvében, hogy az Isten Fia nem azért jött le a földre, nem azért vállalta a szenvedést, nem azért ment fel a keresztre és halt meg értünk, hogy néhány új erkölcsi szabályt adjon – hanem, hogy új életet adjon. Ez az, ami a Szentlélek által kibontakozik bennünk.”
Mit tegyünk, hogyha találkozni szeretnénk a Szentlélekkel?
Kondor Péter evangélikus püspök: „Mindenképpen ki kell tenni magunkat az Ő hatásának. Ha az ember úgy keresi a találkozást, hogy nincs hely a szívében Istennek, akkor ez nem tud megvalósulni. A Szentléleknek nagyon sokféle neve van a Bibliában: Vigasztaló, Pártfogó, Megelevenítő Lélek, és Ő valóban minden nap a mi életető erőnk. De a hatásának ki kell tennem magam imában. Amint felfogom, hogy több ez a világ, mint amit az értelmem kulcslyukán keresztül megláthatok belőle, és megnyílik a szívem, azonnal belép a Lélek, és felfedi ezeket a titkokat.”
Fekete Károly református püspök: „Hívnunk kell a Szentlelket, és a várakozás mellett úgy könyörögni, hogy az emberben tényleg egy elementáris vágy szülessen arra, hogy ezt a Lélek-hívást őszintén megtegye. A Lélek nem lesz adós.
Ő kész kiáradni, nincs limit. Nekünk csak hívnunk kell Őt, hogy rátaláljunk arra, Aki már keres bennünket.”
hirdetés
