Ferenc pápa egész élete során (1936. 12. 17-től 2025. 04. 21-ig) nagyon sok értékről tanított papként, majd püspökként, bíborosként és végül pápaként. De mik voltak azok a témák, amelyek különösen közel álltak a szívéhez, és amelyeken keresztül Jézus legnagyobb tanítását – a szeretet parancsát – közvetítette az emberiség számára? Szó lesz Szentlélekről, szegényekről, irgalmasságról, fiatalokról és házasságról is többek között.
Szegények, irgalmas szeretet, együttérzés
Ferenc pápa már három éve Szent Péter utódjaként tevékenykedett, amikor meghirdette 2016-ra az Irgalmasság rendkívüli Szentévét, amelynek célja és oka az volt, hogy ebben a változó időben is Jézus tanítványaiként a szeretetről tanúskodjunk a világban. Ferenc pápa azt szerette volna, hogy jelek legyünk, hiszen
ha rajtunk, keresztényeken nem látszik az a béke és irgalom, amelyet Jézus ajándékoz nekünk minden nap, akkor hogyan ismerhetnék meg Isten jóságát azok, akik még nem ismerik annyira Őt?
Ezt a nagyböjti időszakban hirdette meg, amely során különösen nagy hangsúlyt kap az irgalom, amelynek csúcspontja Jézus kereszthalála, nagypénteken. Ekkor kezdődik el az Irgalmasság kilencede, amiről egy korábbi cikkben már írtunk a 777 oldalán.
hirdetésA rendkívüli Szentév után 2017-ben a Szentatya indítványozására először rendezték meg a szegények világnapját. Nem meglepő az ötlet, mert már a pápasága elején elmondta, hogy milyen területekre szeretné a figyelmet felhívni, és ezek között a szegényekkel való törődés elsők között szerepelt! Több ízben tartott tanítást is a szegénységről, illetve a szegényekről való gondoskodásról.
„A szegény imája Isten fülébe jut, és sietve megjön számára az ítélet” (Sir 21,6) – emelte ki Ferenc pápa a tavalyi év során.
Az Imádság évében felhívta a figyelmet arra is, hogy a szegények különleges helyet foglalnak el Isten szívében. Irgalmas Atyaként mindenkiről gondoskodik és mindenkinek helye van a szívében. Muszáj, hogy a „legkisebbek” kiáltását mindig meghalljuk és ne fordítsuk el a fejünket, ha valaki valamiben rászorul a segítségre. Külön kiemelte Ferenc pápa azt is,
hogy ez nem korlátozódhat csak anyagi segítségnyújtásra, hanem fel kell tárni nekik is a hit titkait, az utat Istenhez!
Nagyon fontos, hogy megismerjék Isten szeretetét és barátságát, hogy bizalommal tudjanak Őhozzá fordulni a szükségükben, mint ahogy a tékozló fiú is alázatosan bízott apja irgalmas szeretetében.
Ennek az útnak az egyik alappillére az alázatos szív, amely semmivel sem hivalkodik, és tudja, hogy: ,,Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, még árnyéka sem a változásnak.” (Jak 1,17)
A Szentatya a tanítások mellett a tetteivel is kiállt a rászorulók mellett, így többször szerepeltek az úticéljai között olyan peremterületek, mint például Egyiptom vagy Mianmar.
A Szentatya a tanításai alkalmával hangsúlyozta, hogy merjünk mi is odalépni a legkisebbekhez, ahogy Jézus kéri, és az árral szemben úszni egy olyan világban, amely a gazdagságot piedesztálra helyezi!
,,Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40)
Őszintén ajánlom egyébként minden kedves Olvasónak, hogy keressenek rá Ferenc pápa tanításaira, mert akkora mennyiségű anyagot hagyott ránk a Szentlélektől vezetve akár a szegények felé fordulásról is, hogy itt csak a töredékét tudtam összegezni.
Fiatalok, generációk együttműködése
Egy hazai eseményt felidézve, 2023-ban az apostoli látogatásakor 11 ezer fiatal várta, hogy a Papp László Sportarénában a Szentatya szóljon hozzájuk. Szerintem nem csalódtak, mert rengeteg olyan gondolat hangzott el az esemény során, amelyeket megfogadva könnyebben áthidalhatnánk a generációk közti különbséget és egyúttal segíthetnek a fiatalok útkeresésében is. Szó volt örömről, útkeresésről, erkölcsről és arról, hogy az élet nagy kérdéseire hogyan lehet válaszokat kapni.
Fontos, hogy a szülők és a nevelők együttműködve a fiatalokkal közösen biztos erkölcsi alapot alakítsanak ki, és a csendben meghallják Isten útmutató hangját, hogy hívő felnőttekké váljanak a gyermekek.
Ez a kérdések és válaszok időszaka, ezért nem baj, ha sok kérdése van a fiataloknak, de a Szentatya felhívta a figyelmünket arra, hogy fontos, hogy megmutassuk nekik, hogy Jézus a legjobb Barátjuk és Testvérük, tehát bízhatnak Benne.
Ebben óriási felelősségünk van, hogy ne egy ítélkező képet alakítsunk ki, hanem a valódi, szerető Istent mutassuk be nekik!
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak. Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában.” (Jn 3, 16-18)
A pápa annak idején megkérdezte a stadionnyi fiataltól, hogy „Mit kerestek? Mit kerestek az életben?”. Majd elmondta, hogy Jézus szabad, aktív, bátor és kitartó tanítványokat szeretne, akik nem félnek célokat kitűzni és alázattal dolgozni azokért. Ez mindannyiunk elhívása is egyúttal.
Jézus odalép mindenkihez – és együttműködve egymással a generációk jelentős, pozitív változásokat érhetnek el,
szóval nem szabad feladnunk a fiatalok pasztorációját, a párbeszédet Istennel és embertársainkkal!
A pápa újra kérdéseket tett fel a fiataloknak, amelyek arra irányultak, hogy mennyire vállalunk felelősséget másokért, hálásak vagyunk-e a kapott ajándékokért, az életünkért és vajon igazán szeretettel szolgálunk-e másokat? Az összes kérdés aktuális nap mint nap mindannyiunk számára.
Ferenc pápa gondolatai mentén elmondhatjuk, hogy fontos, hogy igazi csapatjátékosok legyünk a Szentlélektől formálódva és ne érjük be a mobiltelefonokkal és szűk kapcsolati hálóval!
Végül azzal zárta az elmélkedését, hogy
ne féljünk attól, hogy kevesek vagyunk Jézusnak, hiszen Ő 5 kenyérből és 2 halból jól lakatott egy egész tömeget, majd megváltott a kereszten minket! Ő jóra tudja fordítani még a bűneinket és gyengeségeinket is!
Szentlélek, hála és béke
Azt gondolom, merész nagyjából fél oldalban Ferenc pápa gondolataiból összegzést írni ezekről, ugyanis a Szentlélekről beszélni a végtelenségig lehetne, a hála elengedhetetlenül fontos és mély téma, és a békéről pedig rengeteget elmélkedett a Szentatya a Lélektől indíttatva, de íme néhány gondolat:
Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. (Jn 3, 5-6)
A közösségről volt már szó a fiataloknak szóló elmélkedésében is, de más alkalommal a Szentlélekről tanítva is kiemelte, hogy Isten egy személy, de mégis egy szeretetközösségben van.
Szent Ágostontól idézve elmondta, hogy az Atya az, aki szeret, a Fiú az, akit szeretünk és a Szentlélek a szeretet, aki egyesíti őket. A Szentlélek az Egyház egységének az alapja.
De az Egyházon kívül mást is megemlített Ferenc pápa, amely számomra új gondolatnak számított, de nagyon megtetszett. Kiemelte ugyanis, hogy a házasság az önátadás szentsége, a férfi és a nő Isten képére lett megteremtve, vagyis arra a szeretetközösségre lettek meghívva, amely a Szentháromság maga!
A házasfelek nem külön szigetek a családon belül, hanem közösen, egyként fordulnak mások felé! Ahogyan Szűz Mária is mondta a 12 éves Jézusnak: ,, Apád és én…” (Lk 2,48)
Érdekes látni, hogy milyen folyamatok eredménye az, hogy a világban miért jelenik meg a kapzsiság, a gőg és miért találják meg néha az örömöt olyan nehezen az emberek.
A Szentatya egy Úrangyala imádság során kiemelte, hogyha nem hálával tekintünk Isten jóságára és ingyenes szeretetére, akkor elfelejtjük, hogy az Atya kegyelméből kapunk mindent és nem örömmel éljük meg azt, hogy élhetünk. A hálátlanságból könnyen kialakulhat a kapzsiság és az az érzés, hogy nincs szükségünk senki szeretetére. Éppen ezért: „Az imádkozásban és a hálaadásban legyetek kitartóak és éberek!” (Kol 4,2)
Idén január elsején, a béke 58. világnapján Ferenc pápa a ,,béke nagyköveteként” pontokba szedve elmélkedett és adott támpontokat, amelyeket végiggondolva mi is eljuthatunk egy magasabb szintű békére és alakíthatjuk a környezetünket ennek mentén!
Isten igazságossága, egyenlőség, emberi bánásmód, remény és tartós szeretetteli, baráti kapcsolatok kellenek ahhoz, hogy megfékezzük a világban tomboló pusztítást és kegyetlenséget. A
Szentlélekből fakadó életből megbocsátás és irgalmas szeretet fakad.
Egész pápaságának kiemelt gondolata volt, hogy Isten igazságosságát szem előtt tartva minden embert egyenlőként kezeljünk és a Mennyei Atya gyermekének tekintsünk, senkit sem lenézve – akár gyermek, vagy felnőtt, bevándorló vagy őslakos, gazdag vagy szegény – hanem egymást segítve és szeretve.
Ha végignézünk Ferenc pápa elmélkedésein, akkor láthatjuk, hogy a Lélektől vezetve tényleg egy olyan utat tár elénk, amelyről Szent Pál így ír: „A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény… Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően. Ne törtessünk kihívóan s egymásra irigykedve hiú dicsőség után.” (Gal 5,22)
És ennek az útnak nem más az alapja, mint Isten, azaz a Szeretet!
