„Útkereső szerda” címmel tartottak előadást a Központi Papnevelő Intézetben, melyet Zsembery András papnövendék és Szita Balázs a PPKE olasz-hittan szakos tanár hallgatója szerveztek Martos Levente Balázs püspök atya vezetésével. A téma ezúttal a házasság volt, az eseményre szép számmal érkeztek érdeklődő fiatalok. A következő „Útkereső szerda” alkalom április másodikán lesz megtartva, melyre szeretettel várnak mindenkit.
Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz – a Teremtés könyvének második fejezéből került ki az est mottója, melyet három részre bontottak, s így került feldolgozásra a házasság izgalmas témája. A három részt három különböző szempontból hallhattuk, először egy már régóta házasságban élő pár tett tanúságot, majd őket követték a friss házasok, a sort pedig egy jegyespár, majd végül a hallgatóság kérdései zárták.
„Ezért a férfi elhagyja apját és anyját…
Elsőként Dévényi Betti és férje Norbi beszéltek, akik 8 gyermeket nevelnek, s többek között MÉCS közösségek országos felelősei. Kiemelték, hogy a szülők elhagyása különböző módokon történik meg, van, hogy a szülők közelebb laknak az ifjú párhoz, ilyenkor megtapasztalja az ember azt, hogy bizony esetenként keresztre lesz feszítve a családja és a párja között.
Sok mintát hozunk a családunkból, látjuk, ahogyan a szüleink viszonyulnak egymáshoz és a gyermekneveléshez, ezek lehetnek jó és ugyanakkor néha rossz példák is. Rengeteg munkával és nagyon sok konfliktus helyzetnek a felvállalásával jár az, hogy megtaláljuk a saját utunkat és felülírjuk a mintáinkat. Ezeket át kell beszélni, át kell imádkozni. Ugyanakkor fontos rácsodálkozni és hálát adni azért, hogy van mit elhagyni, van mit felülírni.
hirdetés…és feleségéhez ragaszkodik…
A második témát Porubszkiné Ilyés Teréz és Porubszki Tamás fejtették ki, akik fiatal házasok, és első gyermeküket várják, az MKK (Műegyetemi Katolikus Közösség) és az Ifjú Lámpás közösség tagjai, valamint a a TestTeo csapatában is szolgálnak. Hangsúlyozták, hogy a ragaszkodás a kapcsolat elején nagyon jelentős, ezt a szerelem rózsaszín ködje hozza magával – de vigyázni kell, hogy ez ne a ragaszkodásnak a rosszabb formájává alakuljon, hanem egy egészséges ragaszkodássá, egy tiszta kötődéssé formálódjon, ami a házasságra is elvezethet.
Olykor pedig fontos megkérdeznünk, hogy ki is van a fókuszban a kapcsolatunkban? Istennek kell lennie, hiszen rajta keresztül kapcsolódhatunk igazán. Elsősorban Vele kell megosztanunk mindazt, ami bennünk és köztünk van, legyen szó örömről vagy problémáról. Előfordulhat, hogy megfeledkezünk arról, hogy Isten legyen a középpontban, folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a pár újra és újra visszahelyezze Őt a fókuszba. Nem csak közösen, hanem egyénileg is.
Tudatosítanunk kell azt is, hogy a házasságban fontos figyelni arra, hogy milyen mértékben engedjük be mások véleményét az életünkbe, vigyázni kell, hogy ne verjenek éket a pár közé, hiszen azután, hogy arra törekszünk, hogy Isten legyen a fókuszban, a párunk a következő, akire hagyatkoznunk kell.
…és a kettő egy test lesz.”
A sort és ezzel az igerészt, Mózsa Sári és Fehér Zoli, jegyespár zárta. Egyetemisták, a Schönstatt közösség tagjai, emellett pedig a nyáron esedékes esküvőjükre készülnek. Arról beszéltek, hogy Istennek a szexualitással célja van, Vele harmóniában ez működik. Határozottan oda kell adni az Istennek, hogy a kapcsolat szintjéhez tudjon társulni és ne elvegyen belőle. Sok ellentétes választ lehet kapni a szexualitással való kérdésekre, de fontos elsősorban rátekinteni arra, hogy az Isten valóban hogy lát minket?
A házasság szentségében az Isten által körülfont szövetségben lesz teljessé a szexuális és házas életünk. Ez az öröm és találkozás pedig hasonló Krisztus és az Egyház találkozásához. Ezt a testi találkozást hosszas kommunikáció és szellemi úron való felkészülés előzi meg, hogy majd egy tiszta lapot tudjunk adni az Istennek, amin ezúttal már két név fog szerepelni.
Anyának, apának lát- e az Isten? Mire hív? Mi az én élethivatásom?
Nincs olyan nagy különbség a két hivatás között, mindkettő arról szól, hogy odaadom valaki másnak, valaki másért az életemet. A kegyelem mindig a természetesre épít.
Honnan tudom, hogy mire vagyok meghívva, jelkérés?
A vágyaimat helyezzem az Isten kezébe, és tudjak nyitott lenni a választásban arra, amit Ő szán nekem. Van, hogy az Isten megerősít afelől, hogy hogyan döntsek, de a döntés szabadságát megadja, bízni kell az Ő gondviselésében és mindkét hivatáshoz megadja a kegyelmet.
Fontos, hogy legyen olyan személy, aki tud kapaszkodóvá válni a döntés meghozása során.
Honann tudom, hogy Ő lesz az Igazi?
Igazi onnantól van, hogy valakire én rámondom, hogy Ő lesz az Igazi. Ezt csak én mondhatom ki, hogy a párom egész lényét el tudom fogadni és leélném vele az életemet. Nem biztos, hogy egy időben fog bennünk megérni a gondolat, hogy a másik az igazi, fontos, hogy tudjuk szabadon hagyni egymást az igennel. Amikor együtt munkálkodunk másokért az valahogy bennünket is összeköt. Nem mindig könnyű együtt csinálni valamit és együtt imádkozni házasként.
S végül néhány jó tipp, tanács:
Van, hogy nehéz kialakítani a megfelelő életritmust, sokszor elcsúsznak a napok, azonban az együtt töltött és minőségi idő elengedhetetlen. Legyen szó akár csak egy hétköznapi ebédről, ahol nem pénzről, vagy a teendőkről beszéltek, hanem valami egészen mély dolgokról. Töltsetek egymással időt és azt megszenteli a Jóisten. A közös szolgálat, együtt, másokért bennünket is közelebb hoz egymáshoz. Bennünket is összeköt, mikor együtt munkálkodhatunk.
Zárásként pedig nem feledkezhetünk meg a közös imáról, ami nem mindig könnyű. Van, hogy nehéz együtt imádkozni azzal, akivel éppen nem teljesen minden jó, de nem felejthetjük el a közös ima lényegességét, hogy egy emberként tudjunk Isten előtt állni.
hirdetés
