„Minden pornófüggőnél alapélmény a szégyen” – interjú Ujlaki-Győri Annával és Nagyné Végh Csengével

Csupán egy hét alatt átlagosan 1,7 millió magyar keresi fel a tíz leglátogatottabb pornóoldalt – derült ki nemrég egy kutatásból. De mi vezethetett el oda, hogy ennyire elterjedt a pornónézés? Mitől ennyire addiktív? Aki meg akar szabadulni a függőségtől, annak milyen lépéseket érdemes tennie? Többek között ezekről beszélgettünk Dr. Ujlaki-Győri Anna mentálhigiénés szakemberrel és Nagyné Végh Csengével, az Egytestté blog szerzőjével. Kitértünk arra is: egyre korábban találkoznak a gyerekek a pornóval, így a szülőknek fontos, hogy felkészítsék őket és merjenek beszélgetni velük erről.

Mikortól kezdve beszélhetünk pornófüggésről?

Ujlaki-Győri Anna: A pornóval kapcsolatban zéró toleranciát érdemes fenntartani, mert annyira addiktív, olyan nagy jutalmat jelent az agyunk meg az egész lényünk számára, hogy nem érdemes vele kísérletezni, hogy mi az, ami belefér és mi az, ami már nem. Nyilván előfordulhat olyan is, hogy valaki egyszer-kétszer néz pornót, és nem lesz függő, de ez a ritkaság. Sokkal gyakrabban van az, hogy az első alkalom beég az emberbe, és aztán ugyanazt az élményt keresi egy pornófelhasználó.

Hogyan alakít ki akár fizikailag, akár lelkileg függőséget?

Nagyné Végh Csenge: Erre szokták mondani, hogy szupernormális inger. Biológiailag ez egy olyan ingert jelent, amely turbósított verziója egy természetes ingernek, és ezért jóval erősebb válaszreakciót vált ki. Van egy erre egy jó példa a természetben: az ausztrál díszbogár egy kis barna színű, fényes hátú bogár, és megfigyelték, hogy az eldobált barna sörösüvegekről ez a bogár azt gondolja, hogy az a legnagyobb, legszexibb nőstény, ami csak létezik. A hímek rárepülnek, és megpróbálják megtermékenyíteni ezt a sörösüveget, és emiatt képesek elpusztulni a napon, vagy a ragadozók prédájává válni, és ez a kihalás szélére sodorta ezt a fajt Ausztráliában.

hirdetés

Gyakorlatilag a pornó ugyanezt csinálja az emberrel: ez egy szupernormális inger, egyrészt azért, mert az nem természetes, hogy mi mások szeretkezését nézzük, másrészt azáltal, ami történik – például a pózok, a hangok, az agresszió által –, kialakít egy olyan hormonkoktélt, hogy lesz rá egy nagyon erős válaszreakció.

U-Gy. A.: Ezen túl még egy nagyon furcsa érzelmi koktél is erősen hat az emberre:

az izgalom, a kíváncsiság, a szégyen, az undor és a félelem keveréke zajlik akkor, amikor valaki először néz pornót.

Akkor üt a legnagyobbat ez az egész, hogyha váratlanul éri azt, aki először találkozik a pornóval. Ha valaki fel van rá készítve, tudja, hogy ilyen van, akkor kisebb a sokkhatás. A pornóban végtelen variáció van, személyekben, testalkatokban, mindenféle szexuális aktusban, és pont a sokkhatás és a variációk végtelensége az, ami az agyat teljesen túlingerli, a jutalmazó rendszer kifárad. Ilyenkor egyszerre jelentkezik egy eltompulás, hogy az a szint, ami eddig volt, már nem elég, és egy felfokozott vágy, hogy csak ez a szer kell, és minden más kevésbé izgalmas.

Az NMHH kutatása szerint egy hét alatt 1,7 millió magyar ember keresi fel csak a tíz leglátogatottabb pornóoldalt. Mi vezethetett oda, hogy ennyire elterjedt ez a szokás? 

N.V.Cs.: Van három tulajdonsága, ami miatt ennyire elterjedt: anonim, ingyenes és nagyon könnyen elérhető. És azért lássuk be, vonzó is. Ha valakinek nincs erkölcsi fenntartása a pornónézéssel szemben, akkor miért ne tenné? Össztársadalmi szinten nyilván az elmagányosodásból, az izolációból jelent egyfajta menekülést a pornó, de közben éppen ezeket fel is erősíti, tehát egy öngerjesztő folyamat.

A mai kultúránkban az intimitást és a szexet szinte egynek vesszük, és az intimitás iránti vágy is eredményezheti, hogy ennyire sokan nézik.

U-Gy. A.: Azt látjuk, hogy minél korábban kezd el valaki pornót nézni, annál nehezebb lejönni róla. Iszonyú nehéz dolga van a mostani gyerekeknek, mert sokszor már tízéves korban van okostelefonjuk, ami önmagában is rendkívül addiktív. Nekem személy szerint is gondot jelent az, hogy megfelelő mértékben használjam, folyamatosan kell kontrollálnom magamat, de egy gyerek még védtelen, hiszen az agy akaraterőért felelős központja, a homloklebeny csak 25 éves korra fejlődik ki teljesen. A statisztikák alapján az is jól látszik, hogy a Covid-járvány jelentősen felerősítette a pornónézést, hiszen fokozta a már említett elmagányosodást, egyedüllétet, unalmat.

N.V.Cs.: Nyilván ott van az is, hogy történelmi csúcson van az egyedülálló emberek száma, ami azért biztos, hogy valamilyen szinten a pornónézésben is közrejátszik.

U-Gy. A.: Oda-vissza hat a két dolog, mert azt látjuk, hogy a mostani generációnak kevesebb a szexuális kapcsolata, mint az előzőnek, ami döbbenetes abban a szexuális szabadságban, amely körülvesz minket. Ha ott van a pornó, akkor a magabiztosság is csökken, amikor egy hús-vér emberrel kellene párkapcsolatot kezdeni. A szégyen is nagy visszatartó erő, mert azért nagyon kevés ember büszke arra, hogy ő otthon pornót néz. Ráadásul ha valaki párkapcsolatban van és ott van a barátnője, aki szép és vonzó, akkor is könnyebb a pornót nézni, mert egyszerűen nagyobb stimulus az agynak.

Ha már említettétek a gyerekeket, a szülők mit tudnak tenni, hogy a gyerekeiket megvédjék, ha pornográf tartalmakat látnak például az iskolában? Fel lehet készíteni valahogy őket?

N.V.Cs: Fontos lenne erről beszélgetni, de lehetőleg egy sokkal szélesebb körű, kiskortól kezdődő szexedukációba beágyazva. Egyébként vannak erről gyerekeknek íródott könyvek magyarul is. Amíg kicsi a gyerek, a szülőnek a kontroll lenne az elsődleges feladata. Ha egy tinédzsernél fiatalabb gyereknek ellenőrizhetetlen internet-hozzáférése van, az eleve problémás. Vannak szűrőprogramok a számítógépen, amelyek valamennyire korlátozzák, hogy mennyire tud véletlenül pornográf tartalomra bukkanni. A szülő-gyerek beszélgetés azért is fontos, mert a kortársaiktól nagyon korán kaphatnak impulzusokat a pornóról.

U-Gy. A.: Azt tapasztalom, hogy sokszor a szülők egyszerűen nem hiszik el, hogy milyen az a közeg, amelyben a gyerekük felnő. Valahogy még mindig erősebb az attól való félelem, hogy nehogy én mutassak be neki valamit, mint annak a realitásával való szembenézés, hogy sajnos ilyen szempontból nekik rövidebb a gyerekkoruk.

Pont azzal teszünk jót velük, hogy mi, szülők beszélünk nekik először az egész szexualitásról, a szex szépségéről.

Ehhez nem kell megvárni a tinédzserkort, hiszen már korábban elkezdenek kérdezni, például, hogy miként lesz a kisbaba. Érdemes a lehető legegyszerűbb módon és mindig igaz dolgokat mondani. Azt gondolom, hogy manapság nem várhatunk arra, hogy na, majd ha kérdez a pornóról vagy a szexről, akkor fogunk vele beszélni.

Ha egyáltalán kérdeznek.

U-Gy. A.: Igen, és a gyerekeknek van egy olyan érdekes működése, hogy azt tekintik szakértőnek az adott témában, akitől először hallottak róla. Tehát ha ez egy osztálytárs vagy egy TikTok-készítő, akkor őhozzá fognak menni, ha kérdésük lesz. De ha apa vagy anya beszélt először a szexről, akkor őket fogják hitelesnek elfogadni. Nagyjából 12 éves korig van egy olyan időkeret, amikor a gyerekek feltétel nélkül elfogadják azt, amit mi, szülők mondunk. Utána viszont életfeladatuk is, hogy megkérdőjelezzék mindazt, amit apa meg anya mond.

Azt szoktam mondani, hogy legkésőbb 8-9 éves korban beszéljünk a pornóról a gyerekünkkel, vagy akkor, amikor már használ internetet egyedül vagy valaki körülötte lévő. Nem kell részletekbe menni, de azt el kell mondani, hogy vannak olyan képek, videók, ahol meztelen emberek egymás testével mindenféle dolgokat csinálnak. Hogyha már beszéltünk a szexről, mondjuk, hogy apa meg anya összebújnak meztelenül – szerintem ez nem olyan dolog, ami túl sok lenne –; akkor utána lehet arról beszélgetni, hogy amit a pornóban látsz, az nem az. Mert nagyon sok gyerek megijed, hogy te jó ég, ha apa meg anya ezt csinálja, akkor én ilyet soha nem akarok.

Ha előre felkészítik a szülők a gyereküket, akkor csökkenthető ez a sokkhatás is, amiről beszéltetek?

U-Gy.A.: Igen. Vagy számít rá, hogy ilyesmivel találkozhat, és meg tudjuk beszélni, hogy ha ilyen képet látsz, akkor kapcsold le, vagy menj el onnan, és mondd el nekem. Nyilván az életben nincsenek garanciák, és nem tudunk mindent kiszűrni, de akkor már lesz egy gondolat a gyerekben, hogy erről már beszéltek a szülei.

Milyen káros hatásai lehetnek a pornónézésnek – akár mentális, akár fizikai szinten?

N.V.Cs: A pornó hat az egyénre, hat a párkapcsolatokra és hat az egész társadalomra. Az egyik kedvenc gondolatom Andrew Huberman neurobiológustól származik, ő azt mondja, hogy nem az élvezettel van a gond, hanem azzal, hogy az előzetes erőfeszítés nélküli élvezet megélése rendkívül káros hatással van az emberre és a társadalomra is.

Az egész szexualitásban van egy olyan, szépen beépített működésmód, hogy egyrészt egy nagyon erős hajtóerő, hogy keressük a szexuális kielégülést, másrészt, hogy ezért egyébként normális esetben erőfeszítéseket kellene tenni. Gondoljunk csak arra, hogy a fiúk udvarolnak, aztán egy kapcsolaton belül a másik kedvében járunk. Benne van, hogy ezért tenni kell, és ezt az egész folyamatot erősíti aztán meg az a hormonkoktél, amely bevési, hogy jutalom jár azért, hogy én ezt mind végigcsináltam. Ha viszont a pornót nézzük, akkor a jutalom azért jár, hogy megnyitottam egy internetes oldalt, és ott rákattintottam valamelyik videóra. Tehát egy rendkívül destruktív viselkedést erősít meg folyamatosan, ezért is ennyire káros.

Nagyon sokan beszámolnak olyan tapasztalatokról, hogy

nemcsak a szexszel vagy a párkapcsolattal összefüggő motivációjukat veszítik el, hanem az élet egyéb területein is azokban a dolgokban, ahol erőfeszítést kellene tenni, mert itt van valami, ami gyors jutalmat ad.

U-Gy. A.: Számomra nagyon érdekes, hogy világnézettől függetlenül a szégyen közös élménye minden függőnek, így a pornófüggőknek is. Ugyancsak ennek hatására kialakulhat szorongás és depresszió, motiválatlanság és az örömökre való képtelenség.

Egy párkapcsolatban, ha valamelyik vagy mindkét fél pornót néz, akkor gyakran kevesebb szex lesz a kapcsolatban. Fontos, hogy nem arról van szó, hogy a pornó helyettesíti a szexet, mert más agyi területeket mozgat meg, és másfajta dolgokhoz szoktat hozzá. Amíg egy valódi kapcsolat valódi együttlétéről beszélünk, a szex biokémiailag is az illatokhoz, az érintéshez, a kölcsönösség élményéhez szoktat; a pornóra való önkielégítés pedig a pixelekhez, a görgetéshez, a sokkhatáshoz szoktat hozzá. Épp ezért nem lesz elég a „hús-vér” szex akkor sem, ha valaki megvárja a szexszel a házasságot, mondván, hogy na, majd ha már együtt lehetek a feleségemmel/ férjemmel, akkor nem lesz számomra téma a pornó. Nagyon sokszor nem ez van, hanem megmarad a pornó iránti vágy, mert addigra már kialakult a függés.

Különlegesen alkotta meg Isten, hogy azok számolnak be a legnagyobb szexuális megelégedettségről, akik csak egymásnak vannak, csak egymást nézik. Miért? Mert amint elkezdek másokat is nézegetni, önkéntelenül hasonlítgatok, akár a másik teljesítményét, testét, akár a sajátomat.

Lehet fizikailag is káros hatása a pornónézésnek?

U-Gy. A.: Igen, van egy olyan következmény, amely a nem hívőket is fel szokta ébreszteni: a pornó indukálta erekciós zavar. Ez azt jelenti, hogy a pornóra abszolút működik minden, viszont a társával nem képes erekcióra, illetve annak fenntartására egy férfi. Ez pont abból fakad, hogy túl van stimulálva az agya, és nem elég nagy inger számára a társa, még akkor sem, ha vonzónak tartja. Itt szoktak eljutni az emberek a koppanóhoz, ez a függőségnek az egyik legsúlyosabb következménye. Míg korábban csak idősödő férfiakat érintett az erekciós zavar, most egészen nagy számban a fiatalokat is. Viszont az a jó hír, hogy az agy képes regenerálódni. Azt viszont érdemes tudni, hogy a gyógyuláshoz szükséges idő egyenes arányban van a pornófüggőség idejével.

Akkor jól értem, hogy az agyban is történnek elváltozások?

N.V.Cs.: Igen, minden függőségnél így van, hogy gyakorlatilag az agy elváltozik. A prefrontális lebenynek – amely a döntéshozásért, az akaraterőért felel – mérhetően kisebb lesz a mérete, tehát ezek a képességek gyengülnek.

A pornó térnyerésének van még egy nagyon komoly következménye: a preferenciák, a szexuális ízlés megváltozása, ami szintén kimutatható társadalmi szinten is. A feministák szokták felhívni rá a figyelmet, hogy ennek a nők a legnagyobb vesztesei, bár szerintem aminek a nők vesztesei, annak a férfiak is.

A pornó hatása sokszor a nők elleni erőszakban jelenik meg, illetve abban, hogy olyan dolgokat várnak el egy párkapcsolatban, ami eddig elképzelhetetlen volt.

Persze erre szokták mondani, hogy a pornó csak mese, nem a valóság, és ha mellé tennék a megfelelő edukációt, akkor nem lenne ezzel probléma. Ez nem igaz, mert már az agressziónál is kimutatták, hogy az a gyerek, aki agresszív jeleneteket néz, és azt látja, hogy azt jutalmazzák egy filmben vagy játékban, az nagyobb eséllyel fogja azt másolni. A pornó iskolapéldája annak, hogy olyan viselkedést jutalmaznak, ami nem biztos, hogy a párkapcsolatban előnyös. De olyan mélyen beépül az ember fantáziáiba, gondolatvilágába, hogy nem tudják leépíteni.

U-Gy.A.: Az anális szex jó példa erre, hogy a mainstream pornójeleneteknek része, és ennél még sokkal agresszívebb dolgok is. Hogyha abból indulunk ki, hogy a pornó vált az elsődleges felvilágosító eszközzé manapság, akkor a fiatalok azt gondolhatják, hogy ez egy normális belépő a szexuális életbe, és számíthatunk rá, hogy ezt fogják csinálni a jövő férjei és feleségei egymással.

Egy világi férfi mondta egy YouTube-előadásában, hogy azt vette észre, hogy olyan agresszív fantáziálásai alakultak ki, amelyek korábban, a pornó előtt nem voltak. Arra jött rá, hogy amikor ő kissrácként fantáziálgatott arról, hogy mit szeretne egy nővel csinálni, nem voltak még a fejében ezek. Nemrég beszélgettem tinilányokkal, és ők is ezt erősítették meg: amikor megkérdeztem tőlük, hogy mielőtt pornót láttak volna, mire vágytak, hogy egy fiú mit csináljon, abszolút nem szerepeltek benne azok a dolgok, amelyek ma a pornóban. Éppen ezért tud egy függő eljutni olyan tartalmakhoz is, amiről álmában nem gondolta, hogy őt izgalomba tudnák hozni. Ez nem azért van, mert rossz ember vagy gonosz, hanem egyszerűen így működik a pornó, hogy egyre perverzebb tartalmak kellenek.

Aki tudja magáról, hogy érintett, hogyan, milyen eszközökkel tud megszabadulni?

N.V.Cs: Hasonlóan, mint bármilyen más függőségnél. Egyrészt ott vannak az önkorlátozás lehetőségei, mint a szűrőprogramok, vagy hogy van valaki, aki számonkér. Van olyan, akinek csak a fizikai távolságtartás segít, mondjuk, hogy kiteszi a számítógépet vagy az okostelefonját az otthonából. Másrészt ott van az egésznek a pszichológiai oldala is. Érdemes megnézni – akár szakember segítségével –, hogy milyen szükségletek, milyen minták azok, amelyek a pornóig vezettek. Sokszor ez ugyanis ez egy „öngyógyító eszköz” is, mint ahogy mondjuk az alkoholizmus, hogy a saját nehéz érzései elől valaki elmeneküljön. Ezeken kívül van egy spirituális oldala is: szembenézni a bűnnel, az Istennel való kapcsolattal és a megváltással – ez mind része a gyógyulásnak.

U-Gy. A.: Azt gondolom én is, hogy fontos a mélyére menni, hogy miről szól ez a pornófüggőség? Első körben érdemes lehet naplózást csinálni, hogy valaki leírja, mi zajlott benne, mielőtt pornót nézett. Azt fogja látni, hogy van egy mindig nagyon hasonlóan zajló történet, amelyen végigmegy szinte rituálészerűen, merthogy a függőség mindig ciklikus. Azt is érdemes megnézni, hogy hogyan találkozott először a pornóval. Valaki bemutatta neki, ő keresett rá, vagy a szülőjénél talált valamit? Nagyon gyakran ugyanis azt az első találkozást próbálja tudat alatt újragenerálni.

Van egy nagyon jó könyv, az Unwanted, amelyben Jay Stringernek az az alapgondolata, hogy a kísértéseink, a fantáziálásaink, és az, hogy miért pont az adott típusú pornó vonzó valakinek, nagyon sokat elmond arról, hogy mi az ő története. Keresztényként is sokszor pusztán a vágy oldalával foglalkozunk, és kevésbé azzal, hogy miről beszél az a vágy.

Mintha ez csak a tünet lenne, nem?

U-Gy. A.: Abszolút. Fontos, hogy nem a bűnt kell szeretni, de ha önmagunk történetét el tudjuk fogadni, ha látjuk, hogy mi vezetett oda, akkor szabadabban szembe tudunk nézni a bűneinkkel is. Az író szerint ezek a fantáziák térképként eligazítanak minket abban is, hogyan tudunk megszabadulni. Nyilván ez egy nagyon nehéz út, és nagy együttérzéssel vagyok mindenki felé, aki elindul ezen. Azt érdemes még tudni, hogy ha valaki aktívan elindul a gyógyulás útján, az körülbelül 2-3 év szokott lenni.

Fontos lépés lehet segítséget kérni egy keresztény szakembertől, mert valakivel megosztani a történetünket sokkal könnyebb, mint egyedül menni az úton.

Főleg, hogy a függőségek egyik alapélménye az izoláltság, a titok szégyene. Akik már végigmentek ezen az úton, azt mondják, hogy sokszor már önmagában attól csökkent a szégyen, hogy el lehetett mondani valakinek.

Lehetett hallani több olyan botrányról, hogy a Pornhub és más hasonló platformok hozzájárultak a szexuális kizsákmányoláshoz, nők megerőszakolásához és gyermekpornográfiához. Van-e lehetőség arra, hogy magát a pornót mint üzletágat szabályozzák vagy csökkentsék?

U-Gy. A.: Amerikában például néhány államban nemrég bevezették, hogy személyi igazolványhoz kötik a pornónézést. A Pornhub kivonult ezekből az államokból, mert egyszerűen nem érte meg nekik – itt látszik az, hogy igenis a gyerekeket tudjuk védeni ilyen korlátozásokkal. Nyilván minden országban mások a szabályozások, de számomra döbbenetes, hogy egy olyan iparág, amelyre azt mondják, hogy felnőtt tartalom, kivonul egy olyan államból, ahol 18 éven aluliaknak személyi kell. Tehát akkor kiket is céloz, meg kik a célközönség?

Milyen lenne mindezekkel szemben az Isten szerinti szexualitás?

U-Gy.A.: Isten azért adott nekünk szexualitást meg szexuális vágyat, hogy átéljük azt, hogy kapcsolatra vagyunk teremtve a társunkkal, de végeredményben Ővele. Gondoljunk bele, mennyire más az, amikor egy férfi és egy nő egy életen át kutatja azt, hogy mi a jó a másiknak, mi a jó nekem, mi a jó a kapcsolatunknak, mint amit mondjuk a pornó kínál.

N.V.Cs.:  A szex házasságban a szövetség, az egység, a kapcsolat ünneplése. Ezzel szemben

a pornó teljesen ki van ragadva a kontextusából, és hiányzik belőle minden intimitás, kapcsolat, érzelmi történet.

Közben tényleg arról kellene, hogy szóljon a szexuális intimitás, hogy egy testté válik, egyre inkább egységbe forr össze a két ember. Ez egy folyamat, amely nem megy csak úgy csettintésre, tehát benne van az erőfeszítés, a figyelem is.

U-Gy. A.: Igen, és arra a kérdésre mondjuk, hogy miért nem mindegy Istennek, hogy ki mit csinál a hálószobában, azt mondhatjuk, hogy a Biblia egésze egyértelmű ezzel kapcsolatban. Az a kép, amelyet Pál használ, nagyon fontos:  ahogy Jézus Krisztus van az egyházzal, úgy van – nyilván tökéletlen módon – a férfi a nővel. Isten sokkal többet gondol a szexről, mint amit ma, 2024-ben Magyarországon a legtöbb ember; az tényleg nem csak a kielégülésről szól, hanem sokkal mélyebb dologról. Legmélyebben erről a képről, ahogy Krisztus hűségesen, önfeláldozóan, kizárólagos és odaadó, szenvedélyes szeretettel szereti a menyasszonyt.

Szilágyi Anna

hirdetés