„Ez egy villa. Megehetem vele az ebédem, vagy leszúrhatlak vele. A mesterséges intelligencia sem jó vagy rossz önmagában, a kérdés az, hogy mire használjuk” – hangzott el az Infoparlament mesterséges intelligenciáról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Milyen veszélyei lehetnek az egyre népszerűbb mesterséges intelligenciának? Tud majd manipulálni minket? Öntudatra ébredhet? Alapíthat új vallást? Ezekre és más izgalmas kérdésekre keresték a választ a résztvevők.
A mesterséges intelligencia régóta körülvesz minket, és úgy épül be az életünkbe, hogy általában észre sem vesszük. Helyettünk kutatja ki a minket érdeklő tartalmat a Youtube-on, tizedmásodperc alatt fordít nekünk bármilyen hosszúságú szöveget különböző nyelvekre, vagy éppen segít eljutni A-ból B-be a navigáció által. De mi történik akkor, amikor egy gép már beszélgetni is képes velünk, emberi módon? Segíti-e a tanulmányainkat? Elveszi-e a munkánkat? El tudjuk-e dönteni, mikor hazudik vagy hallucinál? Hosszú távon képes-e növelni hatékonyságunkat, vagy roncsolja képességeinket és társadalmunk szövetét? Az MI társadalomformáló hatására, szabályozhatóságára és az ehhez kapcsolódó etikai felvetésekre ideje mélyebben is odafigyelni. Szerteágazó, félelmetesen gyorsan változó és sok tekintetben feltérképezetlen területről van szó, melyben kulcsfontosságúvá válik az oktatás, valamint az intelligencia fogalmának alapdefiníciója: képességünk a változáshoz való alkalmazkodásra. Ezekkel a gondolatokkal vezették be az Inforparlament Hogyan alakítja át az Általános Mesterséges Intelligencia az Embert? című kerekasztal-beszélgetését, ahol Kadarkai Endre televíziós műsorvezető, riporter moderált.
„Nyugaton rendkívül jellemző a technopesszimizmus, vagyis az, hogy félünk a technológiai újításoktól, azok életünkre gyakorolt hatásaitól, míg keleten technooptimizmus jellemző, látják a határait, de az előnyeit is a digitális technológiáknak – mondta el Dr. Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója, akinek friss tapasztalatai vannak erről, mert egy hete ért haza Kínából.
Horváth István Sándor atya, a Szombathelyi Egyházmegye papja szerint a mesterséges intelligencia ismeri az emberi érzéseket, tudja, hogy milyen örömeink és bánataink vannak, és tud is rájuk reagálni. „Ha elpanaszolom neki, hogy mi bánt, vigasztaló szavakkal válaszol, és a végén azt ajánlja, keressek fel egy szakembert. De nem érzem benne a spirituszt – hiszen nem emberről van szó” – mondta. „A hit a ChatGPT szerint csupán három betű egymás után. Isten pedig nem más számára, mint öt betű, és nem több. A mi küldetésünk az egyházban lélektől lélekig szól, ez pedig nyilván nincs benne a mesterséges intelligenciában (MI)” – hangsúlyozta a kórházlelkész.
Bábel Gabriella, a Microsoft kormányzati üzletágának igazgatója más oldalról közelítette meg a kérdést. „Amikor a gőzgépet feltalálták, nagyjából pontosan ugyanúgy tartottak tőle az emberek, mint a mesterséges intelligenciától. Féltek, hogy elveszi az állásukat, hogy bajt okoz. Ugyanígy, amikor megjelent a felhőalapú adattárolás néhány éve, pontosan ugyanúgy beszélgettünk, pesszimistán. Ugyanakkor a gőzgépben, a felhőben és az MI-ben is közös, hogy hozzáadott az emberek életéhez” – emelte ki.
„A mesterséges intelligencia csak a reproduktív kreativitásra képes, viszont újító kreativitása csak az embernek van. Ez azt jelenti, hogy van, aki teljesen új nézőpontból képes látni” – ismertette a pszichológiai oldalt Dr. Lippai Edit, az ELTE Ember–Környezet Tranzakció Intézetének adjunktusa.
Bábel Gabriella szerint az MI leginkább éppen
arra jó, hogy lesz, aki robotoljon helyettünk, így nekünk több időnk felszabadul arra, hogy megéljük a kreativitásunkat.
Mondjuk tegyük fel, hogy a mesterséges intelligenciával ellátott gép felporszívóz, füvet nyír, csekket fizet be helyettünk, mi pedig helyette olyan dolgokkal foglalkozhatunk, amiket sokkal jobban szeretünk csinálni. Hozzátette: itt az idő, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a változásokhoz és nyitittá válni az ezzel járó újdonságokra.
Ami talán kevesünknek jut eszébe, pedig szintén fontos tényező: milyen hatással van a környezetre a mesterséges intelligencia? Setényi János hangsúlyozta: „Egy olyan infrastruktúra zakatol a mesterséges intelligencia mögött, amihez rengeteg szerverre van szükség – ezek a mélytengerbe vannak süllyesztve, mert folyamatosan hűteni kell őket. Nyilván miközben én beírom a ChatGPT-nek, hogy egy könyvfejezetet írjon meg nekem adott témáról, adott stílusban, aközben melegedik az óceán. Döbbenetes energiaigénye van az MI-nek, így – legyünk őszinték – károsítja a környezetet. Hasznos és jó dolog, amiért nagy árat fizetünk.” Ezt a szénalapú ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani, amely egyrészről óriási fejlődés volt, másrészről viszont Londonban száz évig nem lehetett levegőt kapni és sok betegséget okozott.
Horváth István Sándor atya a Bibliából a bábeli torony építésének képét hozta metaforaként, hiszen az embernek mindig is voltak nagyra törő álmai, de hatalmas kudarc lett belőle. „Hatalmas célokat tűzhetünk ki magunk elé és rengeteg energiát fordíthatunk ezekre, de hogy mi lesz belőle, csak Isten tudja. Felvetődik az erkölcs kérdése is. Az MI nem erkölcsi lény, így soha nem mondhatjuk rá, hogy hazudik, csak azt, hogy téved, ha rossz információkból építi fel a válaszát. Számomra értelmezhetetlen, ha azt mondjuk, hogy az MI öntudatra ébredhet, hiszen nincs tudata sem” – hívta fel a figyelmet a pap.
„Amikor megkérdeztem az MI-től, hogy mi az első emléke, nem tudott rá válaszolni: ez is azt igazolja, hogy nincs önálló tudata. Amikor pedig azt kérdeztem tőle, hogy szerinte miért félnek tőle az emberek, azt felelte, hogy az új eszközöktől általában félnek az emberek” – fűzte hozzá Lippai Edit adjunktus.
A beszélgetésen részt vett a Google cég Public Policy Managere, Juhász Levente is, aki elmondta, hogy az általuk fejlesztett chatbot hamarosan magyar nyelven is elérhető lesz. Kiemelte azt is, hogy nagyon hosszú folyamat, mire egy MI-alapú szolgáltatás a széles nyilvánosság elé kerül, előtte házon belül, majd sok tesztelővel felmérik és igyekeznek a lehető legbiztonságosabban, fokozatosan bevezetni.
Mivel a mesterséges intelligencia emberszerű tulajdonságokkal rendelkezik, és lehet vele beszélgetni, nem lenne meglepő, ha az emberek a magány ellenszereként is használnák.
„A magány olyan szintű jelenség a mai társadalmakban, hogy bolondság lenne nem használni erre is az MI-t.
Gondoljunk csak A nő című filmre, amely szintén ezt a kérdést boncolgatja, a történetben egy férfi beleszeret egy gépbe, akivel sokkal jobban kijön, mint bármelyik hús-vér nővel” – mondta Setényi János.
„Mi katolikusok ragaszkodunk ahhoz, hogy a házasság egy nő és egy férfi között történhet meg, de ne lepődjünk meg, ha valaki a jövőben a mesterséges intelligenciától kérdezi meg, hogy Hozzám jössz feleségül?” – vetette fel a pap.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban sokakat érdekel a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia elveszi-e az emberek munkáját. A Google munkatársa erre úgy reagált: „A könnyen reprodukálható, automatizálható munkakörök vannak leginkább kockázatnak kitéve, hiszen ezeket könnyedén tudják majd helyettesíteni az MI-k”.
A Microsoft üzletágának igazgatója
konkrét foglalkozásokat is említett, amelyekre a jövőben valószínűleg már nem lesz szükség: fordítókra, tolmácsokra, grafikusokra, sőt bizonyos szempontból jogászokra sem,
hiszen az MI ismeri az összes törvényt és így tudja – elvileg elfogulatlanul – mérlegelni, hogy az adott ügyben milyen ítéletet hozzon. Bábel Gabriella szerint azonban nemcsak arról érdemes beszélni, hogy milyen munkák fognak eltűnni, hanem arról is, hogy mikre lehet majd fokozottan szükség: például IT-biztonsági szakemberek mindenképp kellenek majd.
Mivel a tartalom-előállítás költsége nagyon le fog menni, a tartalomgyártók fizetése is csökkenhet. Minden szakmában lesz, aki „lezuhanhat” a technológiai fejlődés miatt, de olyan is lesz, aki felkapaszkodik.
A kerekasztal-beszélgetés végén arra figyelmeztettek: bár a chatbotok nagyon értelmesnek és korrektnek tűnhetnek, minden ilyen információt ellenőrizzünk több forrásból, mert az emberi intelligenciát a mesterséges soha nem lesz képes pótolni.
Szilágyi Anna
hirdetés
