Nehéz felismerni, hogy Isten mikor és hogyan szól hozzánk. Vendégszerzőnk szerint bármikor érkezhet fentről útbaigazítás – de ehhez figyelnünk kell Isten vezetésére és érzékenynek lenni a Szentlelke érintésére.
Minden vasárnap templom! Nagyböjtben kötelező gyónás! Reggel-este, evés előtt-után ima, és minden rendben lesz! Oly sokszor találkozunk ezekkel a begyakorolt sémákkal, amikor egy hívő a hitéről beszél.
Legtöbbünk elfelejti azt, hogy az ,,alapokon” túl, számtalan olyan esemény és élethelyzet adódhat, amely alkalmával ,,találkozhatunk” a Jóistennel. Ugyan legtöbbünk egy-egy nehéz pillanatban és élethelyzetben az Ég felé fordul, majd elmond egy imát, de kevesebben vannak, akik észreveszik és elfogadják a megoldást/segítséget. Még csekélyebb azon emberek száma, akik később ezeket egy-egy imádsággal meg is hálálják!
A mai világban mindenki próbál tervezni, de leginkább folyton újratervezni. Ezzel együtt törekszünk arra, hogy meglegyen mindenünk – leginkább a kézzel fogható tárgyak. Ennek ellenére,
amikorra már látszólag a legtöbb dolog klappol, hirtelen mégsem érezzük azt a bizonyos BOLDOGSÁGOT, amit reméltünk.
Azt, amit az Úrtól vártunk. Talán biztosak voltunk abban, hogy mindent elvégzünk és utána érkezik majd a várva-várt öröm. De nem… Ugyanis a racionalitás mellett éppenséggel az érzéseinkre nem figyeltünk, úgy igazán. Nem figyeltünk arra, hogy a Szentlélek mit üzen(t), hogyan támogat(na) bennünket.
Jól jegyezzük meg, hogy a boldogság és öröm soha nem érkezik meg, hiszen az mindig, minden pillanatban jelen van. Amennyiben pedig a Jóisten által nekünk szánt utat fürkésszük, egyre többször felsejlik majd az a bizonyos megható, boldog, örömteli és szabad érzés.
Olykor meg kell állnunk és az őszinte, legmélyebben lévő érzelmeinkre is figyelni, hogy meghalljuk azt, amit nekünk Fentről súgnak.
Meg kell hallanunk, majd értenünk és végül elfogadnunk azt a bizonyos útmutatást, amely – hosszú távon – egyúttal a boldogságot és örömöt szolgálhatja!
Célszerű minden egyes nap alkalmával pár perc erejéig elcsendesednünk. Ilyenkor pedig merjük megérezni a Szentlelket! Ha erre ráhangolódunk, akkor valamennyi pillanatban ,,jó helyen” tudhatjuk magunkat, vagy képesek leszünk változni, változtatni. Tudniillik szívünk, ekkor a Jóisten kegyelmét szívja magába, és ennél többet nem is kell tennünk.
Bízzunk abban, hogy a Jóisten tudja, milyen útbaigazítást kell küldenie a Szentlélek által! Nekünk csak az a feladatunk, hogy azokat észrevegyük, meghalljuk és aszerint cselekedjünk.
Figyelj, de leginkább mélyülj el és érezd a Szentlelket, mert bármelyik pillanatban megérinthet a Fentről érkező útbaigazítás! És, ha Őt követed, jó helyre érkezel! Oda, ahol igazán BOLDOG lehetsz – mindig, minden pillanatban.
Wehovszky Vivien
Még nem érkezett hozzászólás