2021. 07. 23.

#csakegygondolat – Elfelejtett név

A poklot sokan elképzelték már, az általános vélekedés szerint azonban még mindig egy tűzben fortyogó meleg helyként él az emberek képzeletében. Wilhelm Busch a pokolnak egy szokatlan ábrázolására hívja fel a figyelmünket, ami sokkal jobban rávilágít a megtérés fontosságára, mint más elképzelések a kárhozat helyéről. Megrendítő, szívbe markoló írás. 

A „Levelek a pokolból” című könyvben valaki leírja elképzelését (persze ez nem más, mint emberi elképzelés) a kárhozat helyéről. Vándor halad át végtelen, sivár pusztaságon. Mindenfelé embereket lát üldögélni. Gyötrődő arcuk teljes tanácstalanságról tanúskodik. Mintha minden erejüket összeszedve töprengenének valamin. 

– Min gondolkodtok? – kérdi a vándor. 

– Egy néven. 

– Miféle néven?

hirdetés

– Éppen ezt nem tudjuk. Pontosan emiatt vagyunk boldogtalanok!

– Hogyhogy? Gondolkodtok egy néven, s azt sem tudjátok, kién? Ezt nem értem. 

– Ó – mondják az elkárhozottak -, csak annyit tudunk egész homályosan, hogy van egy erős, egy csodálatos, dicsőséges név. Ha kimondanánk, megmenekülnénk innen a pokolból. Életünk idején hallottuk ezt a nevet, de nem törődtünk vele. Most pedig képtelenek vagyunk rájönni. Nem tudnád ezt a nevet megmondani nekünk?

A szerencsétlenek a vándorba kapaszkodnak, könyörögnek, esdekelnek, a nevet szeretnék hallani. A vándor megmondja nekik az egyetlen hatalmas, dicsőséges nevet:

„JÉZUS!”

De bármilyen világosan beszél, úgy tűnik, mintha az elkárhozottak nem értenék. A vándor végül oly hangosan kiabál, mint az orkán üvöltése. Kiereszti hangját mind a négy égtáj felé, érzi, hogy szava mint mennydörgés hatol a kérdezők fülébe – de azok semmit nem értenek. Nincs érzékük többé az egyedül üdvözítő NÉV meghallására. 

Eddig szól a könyvbeli jelenet. Számunkra, akik élünk, még nem késő. Jézus nevéről ma még írnak, beszélnek, prédikálnak, bizonyságot tesznke; olvashatjuk, hallhatjuk, megérthetjük. Mit teszünk vele? Kínos, zavaros, nem kívánatos nekünk? Vagy a legfontosabb, a legkedvesebb név, amit ismerünk? Hallgassunk idejében Isten hangjára, és gondoljuk meg, hogy Jézus Krisztus befogadásának alkalma elmehet mellettünk. Ma van az üdvösség napja! Ragadjuk meg, fogadjuk be életünkbe a Megváltót, hogy a csodálatos, megmentő NÉV ott legyen szívünkben most – és mindörökre!

Forrás: Wilhelm Busch – Variációk egy témára

Borítókép: Unsplash
#csakegygondolat
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás