Mindnyájan szeretnénk jól kapcsolódni Istenhez, megszólítani őt, meghallani a hangját, de sokszor a mindennapos nyüzsgés közben nem tudjuk, hogyan teremtsünk ehhez megfelelő alkalmat.
Talán nem én vagyok az egyetlen, akit a természet látványa megnyugtat. Ezért is vagyok hálás, hogy az ablakomban egyre több növény díszeleg és a kilátás is a természetre nyílik. Sokszor ennyi is elég nekem, hogy megnyugodjak, a bensőm le tudjon csendesedni. Nézem, ahogy a méhek a virágok körül keringenek, a madarak beszélgetnek a közeli fán vagy a hangyák látszólag minden cél nélkül rohangálnak a teraszon. Ilyenkor képes vagyok kicsit elengedni a gondolataimat és a teremtett világon keresztül a Teremtőre figyelni.
Mindnyájan mások vagyunk, de ha téged is megnyugtat és feltölt a természet látványa, ne habozz, sétálj egyet, ülj ki a kertbe, túrázz valamerre és közben szólítsd meg a Teremtőt!
Ne gondold, hogy felesleges időkidobás “csak úgy” üldögélni egy réten és nem csinálni semmit. Egyszerűen csak figyeld a természet apró csodáit és hagyd, hogy általuk érintsen meg az alkotójuk.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás