Egy abszurd halál és annak még abszurdabb fogadtatása a magyar interneten – avagy a fotelek kényelmessége így veszi el józan eszünket.
Megrázó hírre kaptam fel a fejemet a napokban: egy kenyai férfi a jobb élet reményében úgy döntött, hogy Európában próbál szerencsét, elhagyva ezzel hazáját, ahol negyven százalékos a munkanélküliség. A fiatalember – jó kérdés hogyan – egy Londonba tartó repülőgép futóműjébe bújt el, ahol azonban esélye sem volt a túlélésre. A felszállást követően halálra fagyott, majd amikor a repülőgép megkezdte az ereszkedését, akkor kizuhant a repülő alján és a holttest ezer méterről csapódott egy londoni ház kertjébe. Döbbenetes és persze elkerülhető haláleset: a férfi álmából egy kegyetlen tragédia történt.
A cikket az egyik online hírlap – teljesen lényegtelen melyik – felületén olvastam, ahol a kommentekhez érve hitetlenül néztem a monitort. Idézek néhány hozzászólást:
“Hál’Istennek a Boeing jól van.”
“Nagymamám is mindig azt mondta, “majd ha néger gyerekek potyognak az égből “.😄 Hát most már potyognak”
“Micsoda hírek na erre iszok egyet!”
“Végre egy úgy érkezett ahogy az elvárható.”
“Azért részvétem a londoniaknak, én sem örülnék, ha tönkretennék a kertem.”
És ezek a kommentek messze a legtöbb vigyorgó lájkot kapták a többi olvasótól, akik közül csak néhányan határolódtak el.
Felteszem a kérdést: hogy a fenébe jutottunk oda, hogy egy ember halálán röhögünk, hogy egy fiatalember drámájára iszunk, és gúnyolódunk rajta? Hogyan lehetséges, hogy a nagy fehér kultúrember azon vigyorog, hogy valaki jéggé fagyott egy repülőn kínok között, majd a teste szétporladt egy ezerméteres zuhanást követően? Hogyan veszett ki belőlünk az alapvető józanság és emberség?
Ennek a fiatalembernek ugyanúgy voltak szülei, szerettei mint a kommentelőknek. Lehet hogy gyermekei is, akik most édesapjuk nélkül maradtak. Ugyanúgy szeretettel megteremtette, megálmodta a Jóisten.
Ez a kenyai férfi ugyanúgy Isten képmása volt, mint te meg én.
Igen, egy migráns volt, és nem, nem támogatom azt hogy bárki illegálisan belépjen egy másik ország területére, akár a földön, vagy akár a levegőben. De akkor sem felejthetem el, hogy élő hús-vér emberről van szó, aki kapcsán ugyanúgy szól hozzám Jézus parancsa:
“Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!”
Nyugodjon békében!
Martí Zoltán
hirdetés
1 Komment
Nem kell feltétlenül szembe menni a közhangulattal, de ki kell mondani a dolgokat! Miért? Mert ezek mindig megerősítik a többieket, akik hasonlóan gondolkodnak mint te, vagy egyáltalán látszik, h van más hozzáállás is. Kedves Martí Zoltán, köszönöm, hogy mindezt leírtad!