XIV. Leó pápa szeptemberben Franciaországban tesz apostoli látogatást, ám ennek forgatókönyve másképpen alakul, mint ahogyan azt az Élysée-palota elképzelte.
Mint ismert, XIV. Leó pápa szeptember 25 és 28 között Franciaországba látogat, melynek kapcsán izgalmas megállapításokat tehetünk. Az első érdekes diplomáciai lépést a „La Croix” nevű napilap oknyomozó újságírói derítették fel, ugyanis a Szentszék állítólag elutasította, hogy a pápa átvegye a Francia Köztársaság legmagasabb állami kitüntetés, a Becsületrend Nagykeresztjét.
Ellenben a kitüntetés visszautasítása, csak egy szegmense a Vatikán feltételezett stratégiájának, amely láthatólag szándékosan igyekszik csökkenteni a Szentatya látogatásának állami-ceremoniális jellegét. Ez abból is látszik, hogy a Vatikán szerette volna elkerülni a Köztársasági Gárda, valamint annak dobosainak jelenlétét, így mérsékelve a fogadás katonai külsőségeit.
Ami fontosabb, hogy a találkozó átkeretezése a francia elnökkel tervezett programokat is érintheti. A lap szerint nem kerül sor hivatalos ebédre vagy vacsorára Emmanuel Macron és XIV. Leó pápa között, holott ez az államfők és a legfontosabb külföldi vendégek látogatása esetén a diplomáciai protokoll általában alapvető része.
A pápa tervezett, Notre-Dame-székesegyházban tett látogatását is hasonló visszafogottság jellemezheti majd, holott a francia elnök állítólag egy hosszabb, több tíz perces találkozóban reménykedett a Szentatyával: személyesen szerette volna megmutatni neki a templom 2019-es tűzvész utáni felújításának eredményeit. Ez viszont várhatóan nem valósul meg, mivel jelen állás szerint a látogatás programja nem irányoz elő ilyen forgatókönyvet. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a Notre-Dame-ban tartandó pápai vesperást nem alakítják át az újjáépített műemlék elnöki bemutatójává.
hirdetésA „La Croix” a kitüntetés visszautasítása és a többi protokolláris döntést úgy értelmezi, mint annak jelzését, hogy XIV. Leó elsősorban franciaországi útjának lelkipásztori és vallási szerepét kívánja hangsúlyozni. Ennek megfelelően az utazás fő elemeit a liturgia bemutatása, a Notre-Dame-ban való imádság, a papsággal, a megszentelt életet élőkkel, a katekumenekkel és a fiatalokkal való találkozások, valamint a lourdes-i látogatás alkotják.
Bár vitathatatlan, hogy a francia állam jelentős szerepet vállalt a párizsi székesegyházat ért katasztrofális tűzvész utáni helyreállításban, az Egyház szemszögéből a Notre-Dame mindenekelőtt Isten háza, nem pedig az állami teljesítmény emlékműve. És persze az is igaz, hogy a tűzvész idején a székesegyház állami tulajdonban volt, így nem kifejezetten különleges, hogy az állam vállalta a felújítás terhét.
Emmanuel Macron diplomáciai udvariasságból az Élysée-palotában fogadja majd a pápát, azonban – amint azt a látogatás előkészületeit figyelemmel kísérő kommentátorok sugallják – a szokásos protokollon túl semmit sem terveznek. Megemlítendő, hogy a francia elnök – akárcsak elődei – hivatalánál fogva a lateráni Szent János-bazilika, vagyis Róma püspökének székesegyháza egyetlen tiszteletbeli kanonokja.
Hosszú idő után látogatja meg a francia népet a Katolikus Egyház vezetője. 18 év után utazik Szentatya XIV. Leó pápa személyében a Szajna partjára azt követően, hogy legutoljára XVI. Benedek kereste fel az országot a lourdes-i jelenések 150. évfordulója alkalmából.
Tagadhatatlan, hogy a Szentszék és a Francia Köztársaság kapcsolatát régóta bizonyos feszültség jellemzi, amely az állam laicitásának, vagyis világi jellegének elvéből fakad, amely kizárja, hogy a vallás hivatalos szerepet kapjon a közéletben.
A XIV. Leó látogatása előtt meghozott, a sajtó által egyelőre ismertetett protokolláris döntések sorozata – a Becsületrend visszautasításától a katonai fogadás külsőségeinek korlátozásán át a hivatalos vacsorák elhagyásáig – úgy értelmezhető, mint annak kísérlete, hogy világosan elválasszák az utazás spirituális dimenzióját annak esetleges, a francia hatóságok által történő imázsépítési célú felhasználásától.
A diplomáciai távolságtartás különösen a pápa két korábbi útjának fényében ütközik ki.
Teljesen más légkör övezte ugyanis Leó pápa látogatásait Monacóban és San Marinóban. Ezen országok esetében két kis európai és katolikus államoról beszélünk, melyek kapcsán a Szentatya kifejezetten üdvözölte a keresztény alapelvek iránti következetes elkötelezettségüket a közéletben.
A pápa franciaországi látogatása kiemelten fontos esemény, a fentebb említett diplomáciai távolságtartás nem feltételez rossz hangulatot, de mindenképpen jelzésértékű és sokatmondó XIV. Leó pápai karakteréről.
Forrás: pl.aleteia.org
hirdetés
