Vadonatúj stúdiónkban volt vendégünk Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, akivel az egészségügyi miniszter és Steinbach József református püspök várható találkozásáról is beszélgettünk.
A szívhangrendelet, az egyházak és az állam közötti párbeszéd, az abortusz megelőzése, az esemény utáni tabletta és az életvédelem gyakorlati lehetőségei is szóba kerültek a 777 Podcast legújabb adásában. A megújult stúdióban Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnöke, református presbiter volt a vendégünk.
A beszélgetés apropóját Steinbach József református püspök kezdeményezése adta: a püspök személyes egyeztetésre hívta Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert a szívhangrendelet ügyében. Bálint Balázs elmondta, hogy tudott a készülő megkeresésről, és úgy tudja, a miniszter pozitívan reagált rá.
A tervek szerint nemcsak a református egyházzal, hanem más keresztény egyházakkal is sor kerülhet egyeztetésre.
A szülész-nőgyógyász szerint a keresztény egyházak álláspontjának alapja egyértelmű: az élet kezdetét a fogantatáshoz kötik:
„A protestáns egyházak és a katolikus egyház is természetesen a bibliai alapokon nyugvó álláspontot foglal el, amely azt mondja, hogy az élet a fogantatással kezdődik” – fogalmazott.
Bálint Balázs szerint ugyanakkor az egyházak és az állam párbeszédében nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy adott jogszabályt változatlan formában fenn kell-e tartani. Sokkal inkább azt kell keresni, hogy milyen megoldás segíthet valóban a válsághelyzetbe került nőknek és a megfogant gyermekeknek. Szerinte a szívhang meghallgatása vagy az élet tényével való szembesülés önmagában nem jelenthet kényszert, ugyanakkor egy bizonytalan helyzetben lévő édesanyát arra indíthat, hogy újragondolja a döntését.
A szülész-nőgyógyász ugyanakkor a rendelet kritikusainak egyik érvét is komolyan veszi. Ha egy nő számára a vizsgálat megalázó vagy szorongató élmény, akkor szerinte fel kell tenni a kérdést: valóban maga a jogszabály okozza-e ezt, vagy a vizsgálatot végző szakember kommunikációja.
„Ki állítja elő ezt a megalázó helyzetet? A rendelet vagy az, aki a vizsgálatot végzi?” – tette fel a kérdést a 777 Podcast stúdiójában.
Bálint Balázs szerint az egészségügyi dolgozónak nem az a feladata, hogy rávegye a pácienst egy bizonyos döntésre. A teljes körű tájékoztatás azonban kötelessége.
„Jelen esetben ez azt jelenti, hogy igenis el kell mondani, hogy élő babáról van szó.”
A beszélgetés során az is kiderült, hogy Bálint Balázsnak korábban szakmai szerepe volt a szívhangrendelet gyakorlati alkalmazásának kialakításában. Akkor a szülészet-nőgyógyászati szakmai állásponttal összhangban azt javasolta, hogy ne feltétlenül a szívhang meghallgatása legyen a lényeg.
„Én azt a javaslatot tettem, ami egyébként megegyezett a szülészet-nőgyászati tagozatnak a véleményével, hogy nem feltétlenül meghallgattatni kell a szívhangot, hanem bemutatni azt, hogy működik a szív” – avatott bele a részletekbe bennünket. Ennek szakmai oka is van: a várandósság korai szakaszában a Doppler-ultrahang használatát a szakmai ajánlások alapján lehetőség szerint kerülni kell, ha arra nincs szükség. Bálint Balázs ezért a képi megjelenítést tartja megfelelőbbnek.
Bálint Balázs pályája kezdetén olyan helyzetekkel is találkozott, amikor terhességmegszakításra készülő nőkkel találkozott a vizsgálókban. Mint mondta, maga soha nem végzett abortuszt, és erre pályája során nem is kényszerítették. A vizsgálatok során azonban azt tapasztalta, hogy a nők jelentős része lelkileg rendkívül nehéz helyzetben volt.
„És azért azt el kell mondjam, hogy az anyák zöme sírva jött onnan ki.”
A szakember szerint nem maga a vizsgálat vagy az orvosi bánásmód váltotta ki ezt a reakciót. Inkább az a belső konfliktus, amelyben egy nő egyszerre éli meg az anyaság lehetőségét és azt, hogy valamilyen okból mégsem tudja vállalni a gyermeket.
„Hanem az a belső szétszakadás, ami talán arról szólhat, hogy egy oldalról anya lehetnék, másik oldalról pedig valamiért nem tudom vállalni, és ez micsoda valós válsághelyzet.” Bálint Balázs szerint ezért az abortuszt nem lehet úgy kezelni, mintha a műtéttel vagy a beavatkozással minden lezárulna.
„Azt, hogy válsághelyzet van, azt egy pillanatra sem vitatom ilyenkor, és a válsághelyzet sajnos nem szűnik meg akkor, amikor az abortusz megtörténik.”
A valódi megoldást Bálint Balázs elsősorban a megelőzésben látja. Szerinte már iskolás korban el kell kezdeni az életkorhoz igazodó felvilágosítást, a családtervezési ismeretek átadását és annak megértetését, hogy a szexuális kapcsolatnak következményei lehetnek. A megelőzés mellett szerinte azoknak a nőknek és családoknak is valódi segítséget kell biztosítani, akik már egy megfogant gyermekkel kerülnek nehéz élethelyzetbe. Az örökbefogadás lehetősége, az anyák támogatása és a családok megerősítése mind része lehet annak a megközelítésnek, amely az élet védelmét nem pusztán jogi kérdésként kezeli.
Bálint Balázs szerint az életvédelemben olyan pontok is vannak, amelyekben az egymással szemben álló társadalmi csoportok között is létrejöhetne együttműködés. A minisztériumi szakmai egyeztetésen – amelyen a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság elnökeként ő is részt vett – elmondása szerint a megelőzés szükségességében egyetértés mutatkozott.
A szülész-nőgyógyász szerint az életvédelemnek ezért nem kizárólag az abortusz pillanatára kell koncentrálnia. A kérdés jóval korábban kezdődik, és akkor sem ér véget, amikor egy gyermek megszületik vagy egy terhesség megszakad.
Bálint Balázs szerint nincs nagy esély arra, hogy a rendelet a jelenlegi formájában fennmaradjon, ennek egyik oka pedig az, hogy a végrehajtásban érintett szakemberek – azaz kollégái – nem feltétlenül azonosulnak vele.
A Steinbach József és Hegedűs Zsolt között tervezett találkozóról Bálint Balázs azt mondta: abban bízik, hogy nem pusztán jelképes egyeztetés lesz. Szerinte természetesen lesznek olyan kérdések, amelyekben az egyház és az állam nem tud majd azonos álláspontra jutni, de éppen ezért fontos, hogy a felek megismerjék egymás érveit.
A beszélgetésben szóba került Hegedűs Zsolt személyes és szakmai helyzete is. Bálint Balázs szerint az egészségügyi miniszterre jelentős nyomás nehezedik, ugyanakkor szakmai szempontból pozitív tapasztalatként értékelte, hogy a miniszter meghallgatja a különböző álláspontokat.
Az esemény utáni tablettával kapcsolatban Bálint Balázs elsősorban a szakmai és gyakorlati kérdéseket emelte ki. Elmondása szerint a jelenlegi rendszerben receptre kapható készítményért sok esetben éjszaka kell egészségügyi ellátóhelyre menni, miközben a receptkötelesség megszüntetésével egyszerűbbé válna a hozzáférés. A gyógyszer hatásmechanizmusáról ugyanakkor életvédő orvosként más szempontokat is fontosnak tart. Szerinte a kérdés nem pusztán az, hogy a készítmény megakadályozza-e a tüszőrepedést, hanem az is, hogy milyen hatással lehet a megtermékenyülés utáni folyamatokra.
A szülész-nőgyógyász szerint az életvédelem valódi kérdése ezért messze túlmutat a szívhangrendeleten. A megelőzés, a megfelelő tájékoztatás, a családok támogatása, az örökbefogadás lehetősége, az egészségügyi dolgozók szakmai és lelkiismereti szabadsága, valamint az egyház és az állam közötti párbeszéd mind része annak a nagyobb kérdésnek, hogyan lehet a legnehezebb élethelyzetekben egyszerre védeni a nők méltóságát és a megfogant emberi életet.
hirdetés
