A csend napja – Nagyszombat
Nyugalom, csend, időnélküliség
„Nagy a csend ma a földön: nagy a csend és a magány mostantól fogva. Nagy a csend, hiszen meghalt a Király….Isten halt meg a testben, és megfutamította az alvilágot” – olvashatjuk a nagyszombat reggeli zsolozsma második olvasmányában.
Jézus temetése után az asszonyok sietve készítették el az illatszereket, azzal a szándékkal, hogy a szombat elteltével visszatérnek a sírhoz. De a szombatot nyugalomban töltötték – Lukács evangélista ezt külön kiemeli.
A nagyszombat jellegében azóta is elkülönül a többi naptól – hiányzik belőle a hétköznapok megszokott nyüzsgése, rutinja éppen úgy, mint az ünnepek zsongása. Nyugalom, csend, időnélküliség. De nagyszombat csendje semmilyen más csendhez sem hasonlítható.
Nagyszombat csendje az Egyház csendje
Üres a tabernákulum, az oltár díszeitől megfosztva áll, nincs áldozatbemutatás. A templomok nyitottak, megfosztottságuk néma kiáltás.
Valahogy a kálvária hegyét idézik.
A központi helyet az üres tabernákulum átadta Jézus sírjának. Más a forgalmuk is – többnyire asszonyok jönnek – amaz első galileai asszonyok kései utódai, akik bevásárlókörútjukat megszakítva betérnek, leteszik kosaraikat, s csendben odatérdelnek a sírhoz.
Asszonyok hite. Mária hite.
Nagyszombat csendje Mária csendje. Fájdalom és hit együttese. Mária hite, melyről az angyali üdvözletkor tanúságot tett, nem ingott meg: Fia elvesztésekor is sziklaszilárd. Kísérte Fiát a keresztúton, látta meghalni, ölében tartotta a holt Krisztust – anyai szívét a fájdalom összetörte – de az Isten ígéretébe vetett hite megingathatatlan. Egyedül Mária hite tökéletes emberi hit.
A hívő keresztény a halott Krisztus sírjánál időzik. Csendben. Ez a szombat nem olyan, mint a többi, valahogy kifordult sarkából a világ: az élő Isten Fia halott. Csend és virrasztás. Krisztus, mint ember meghalt, az Ő szent lelke elvált a testétől, de az istensége nem hagyta el sem a testét, sem a lelkét. A halál nem tudta fogva tartani: előrement az alvilágba, hogy örömhírét és szabadítását elvigye az erre régtől váróknak, hogy Ádámot és Évát kiragadja a halál bilincséből.
Mert nagyszombat óta nincs olyan emberi helyzet, amelyben Isten ne lenne jelen.
Nagyszombat csendje magában rejti az elpusztíthatatlan reményt.
Kakucs Petra OP










