2024. 10. 31.

Halloween – miért festik az ördögöt a falra?

A napokban több kérdés is érkezett hozzám azzal kapcsolatban, nem túlzás-e néhány buzgó keresztény elhatárolódása ettől a farsangtól alig különböző jelmezes felvonulástól, sőt, nem fanatizmus-e mindent kihajítani az ablakon, ami nem egyezik a keresztény tanítással. Főleg, hogy a keresztény ünnepek jó része is ősi pogány ünnepek időpontjaira vannak helyezve. Valóban veszélytelen lenne a halloween?

Úgy gondolom, minden cselekedetünk előtt fontos megvizsgálni, mi a cselekedetünk célja. Mit mozdít elő az, ha megteszem, és mit kerülök el vele, ha nem teszem meg. Így lehet tudatos életet élni. Szeretnék abban segítséget nyújtani, hogy én mire jutottam:

Isten célja

Sátán célja

Élet ünneplése

Halál, pusztítás kultusza

Áldozatokat hozni, fejleszteni magunkat

Élvezethajszolás, elengedni magunkat

Szabaddá tenni az embert a bűneitől

Láncra kötni bűneik, függőségeik révén

Mennyei közösség: szeretet, öröm, béke

Pokoli érzés: félelem, fájdalom, zaklatottság

A fenti párhuzamok segíthetnek eligazodni, hogy a tettünk, amire készülünk, melyik célt szolgálja jobban, nem csak a halloween esetében. Utóbbi viszont számomra egyértelműen a sátán céljához illeszkedik jobban, és

az számomra csak veszélyesebbé teszi a dolgot, hogy nem direktben, hanem burkolt módon, játékosan kíván a gyermekek, fiatalok köreibe befurakodni, elhitetve velünk, hogy nincs ezzel semmi gond.

Mit mondanak a hozzáértők?

Szeretnék más cikkekből is idézni, amelyek jól megvilágítják, hogy maguk a sátánisták és az ördögűzők is egyetértenek azzal, hogy a halloween a sátán céljait szolgálja ki:

  1. Anton Szandor LaVey, a sátán egyházának alapítója a sátánimádat legnagyobb ünnepének tekintette a Halloween-éjszakát. Megdöbbentő egyik kijelentése: „Örülök, hogy a keresztény szülők legalább évente egyszer megengedik a gyerekeiknek, hogy a sátánt imádják.” (Forrás)
  2. 2014. októberében az Exorcisták (ördögűzők – a szerk.) Nemzetközi Szövetsége Rómában ülésezett 300 exorcistával a világ minden tájáról. Fr. Aldo Buonauioto arról beszélt, hogy rendkívül veszélyes és káros a gyerekekre a Halloween „ünneplés”… mert az okkultizmus előszobája. A sátánista szekták számára ez a nap a legkedvezőbb új tagokat toborozni. (Forrás)

Nem tudom, ha maguk a sátánisták, sőt, a katolikus ördögűzők szövetsége is egyetért abban, hogy a halloween a sátán számára nyit kaput, akkor milyen kérdésünk van még annak megünneplését illetően. Talán azt gondolhatjuk, hogy oké, de nem szakadhatunk teljesen el a világtól: részt veszünk az ártatlan halloween bulin, hadd érezze jól magát a gyerek, attól mi még hívők vagyunk. Viszont a Szentírás a következő igehelyekkel szeretne minket erről lebeszélni:

Mit mond a Biblia?

  • „Ezért, kedveseim, kerüljétek a bálványimádást… Amit a pogányok áldoznak, azt nem Istennek, hanem az ördögöknek áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek az ördögökkel. Ti nem ihatjátok az Úr kelyhét is, meg a sátán kelyhét is” (1Kor 10,14-21)
  • „Mondd meg nekem a jövendőt, halottat idézve, de azt idézd meg, akit megnevezek.” (1Sám 28,8) – Saul a történet szerint a halottidézés és jövendőmondás bűnét követte el és másnap meghalt.
  • „Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti.” (Mt 6,24)
  •  „Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.” (Jel 3,15-16)
  • „Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt.” (Mt 10,32)
  • „…nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről.” (1Kor 2,2)

Ahogy én látom hívőként és szülőként 

Én nem akarom a halált ünnepelni, sem elbagatellizálni, hisz az kegyeletsértés lenne, főleg mindenszentek előestéjén. A halál számomra nem játék, hanem út az örök életre. Én hiszek a katolikus spiritualitásban, Isten és a gonosz angyalok létezésében is. Hitem szerint utóbbiak várnak rá, hogy találjanak módot az Istentől való elszakításunkra. Tudom, hogy a Szentírás szerint a jóslás, varázslás, halottidézés bűnnek számít, hiszen ezek Isten helyett a sátán erejét hívják segítségül. Nem érdekelnek a horrorfilmek sem: a sátán uralmát, a félelmet építik az emberek szívében. Sok megnyomorított gyereket láttam már, akik horrort és pornót néztek a szüleikkel, vagy kártyajóslást végeztek a rokonaik a házukban. Általában ők voltak a rosszabb magaviseletű gyerekek az osztályban. Én nem szeretném, ha a gyermekeim a sátán uralma alá kerülnének, ha a halállal, a gonosz szellemekkel járnának táncot, ha démonfejeket faragnának a tökökbe, vagy szellemidézős játékokban vennének részt, és a gonosz beférkőzne az életükbe.

Nem Istentől való praktikák az álomfogó tollak, a gyógyító kövek, egyes homeopátiás készítmények. Az a hír járja ezekről, hogy nem egyszer démoni imákat mondanak el ezeken a tárgyakon, készítményeken, így valóban erejük van, méghozzá sátáni erejük. Nem akarok részt venni a sátán országának az építésében, még csak egy kabalaállatban, tárgyban való hitet sem akarok erősíteni magamban, vagy gyermekemben, hiszen ez bálványimádás lenne. Csak Istent akarom befogadni a szívembe! Csak olyan tevékenységben kívánok részt venni, amely nem ellentétes az Ő imádatával, megdicsőítésével. Ilyen lehet az imádság, a valódi orvoslás, a tudomány, de semmiképp nem ilyenek a kétes hátterű keleti módszerek, ingázás, sőt, egyes jóga- és csontkovács-gyakorlatok, akupunktúrás kezelések sem, amikről több önálló cikket is lehetne írni.

Én szeretném, ha a gyermekeim megtanulnák, mit jelent a halál, nem félnének tőle, hanem természetesen fogadnák, mint az élet részét. Abszurdnak tartom, hogy egyes szülők nem engedik a gyermekeiknek látni az elmúlást, a halált, a temetőt, a keresztre feszített Jézus szobrot, mert az szerintük káros a gyermek számára, ugyanakkor halloween buliba elengedik, vagy a horrorfilmet megnézik otthon együtt. Így lesznek gyermekeink elvágva a valóságtól, lesznek érzéketlenek az idősek, a szenvedők, a betegek iránt, illetve így nem tanulják meg az imádság, az áldozathozatal, az empátia erejét, fontosságát az életükben.

Jellemző munkája ez a sátánnak: elhitetni a világgal, hogy az Egyház maradi, régies, félelmetes, gyermekekre nézve veszélyes, ellenben az ő ördögi praktikái modernek, viccesek, jófejek, ártalmatlanok.

És láthatjuk is, milyen társadalmat épített ez a felfogás: az abortusz, az eutanázia, a gyermekáldástól elválasztott szexualitás, egy szóval a halál ünneplésének kultúráját.

Kis Domonkos
vanisten.hu

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Blog