„Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait” – a Zsidókhoz írt levélnek ez a szakasza volt az idei évben a Magyarországi Református Egyház mottója. Az Élő Ige Éve keretében nemcsak a közösségeket erősítették, hanem az egyház falain kívülre is igyekeztek impulzusokat adni Krisztus szeretetéről. Az élő Ige napján ezt a tematikus évet zárták le, összegezve azokat a tapasztalatokat, amelyeket gyakorlatba kell ültetnünk, ha az egyház „feltámadására” vágyunk.
„Számomra a leghangsúlyosabb az Élő Ige évében, hogy nem újabb teológiai cizellálás zajlott, hanem minden mozzanata azt célozta ennek az évnek, hogy amit hiszünk, az életszerűen jelenjen meg a minket körülvevő társadalomban. Hogy akik velünk találkoznak az élet legkülönbözőbb területein, azok rácsodálkozzanak, hogy amit keresztyének tanítanak, az az életükön is valóság” – fogalmazott Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetője az élő Ige napján.
Az egyház Zsinati Hivatalában tartott eseményen ünnepélyesen zárták az idei Élő Ige Évét, amely az egyház közösségeinek programjait, prédikációit országszerte áthatotta. Nem egy szokványos rendezvény volt, már csak azért sem, mert a református énekeket orgonaszó helyett most egy teljes zenekar kísérte – lélekemelő volt hallgatni.
Steinbach József püspök azt mondta: „Az Élő Ige Évében megtapasztaltuk, hogy Isten igéje hitre hív, tanít, megfedd és vigasztal. Megvidámít és életet, bátor szívet ad nekünk. Isten igéje azért élő és ható, mert abban az élő, feltámadott Jézus Krisztus szólít meg minket, kiemel a mélységekből, a halálból az életbe, valamint a testvérek közösségévé formál minket és szolgálatra küld.” A püspök arról is beszélt, hogy
hirdetésegyre többen tapasztaljuk, hogy az Úr ébredést készít elő, mert az emberi életek kiszáradtak és éltető víz után kiáltanak.
Talán nem is tudják, de az élő igét várják. „Az embereket először szeretni és meghallgatni kell, közben Isten Lelke kiépít egy bizalmi viszont, amiben aztán az Istentől rendelt időben megszólalhat az evangélium” – fogalmazott. Az Élő Ige Évében sok nehézséget éltünk át az egyházban, de annál megelevenítőbben szólt hozzánk az evangélium.
Az élő Ige napjának nyitóáhítata olyan témákra épült, amelyek mindannyiunk hétköznapi életében megjelennek. Ma minden azt harsogja, hogy oldj meg mindent egyedül, felelj meg, maradj erős minden helyzetben. Épp ezért, az, aki segítséget kér, gyengébbnek, sebezhetőnek, kiszolgáltatottnak tűnhet, épp ezért a világ lenézi. De Isten igéje ennek épp az ellenkezőjére bátorít: hogy merjünk segítséget kérni, hiszen Nélküle mind elveszett emberek vagyunk. Elveszettek, de Jézus Krisztus által megváltottak. Először nekünk kell elfogadni az élő Ige, vagyis Jézus segítségét, hogy átmosson, és aztán továbbadhassuk másoknak is. Ha naponta beismerjük gyengeségünket, segítségre szorultságunkat, akkor valójában felszabadult, valódi életet élhetünk – görcsösségtől, megfelelési kényszertől mentesen.
Az Élő Ige éve munkacsoport tagjai beszámoltak arról is, hogy a református egyház által indított imalánchoz több mint száz közösség csatlakozott, sokkal többen, mint amennyiről álmodni mertek. Ez épp azt mutatja, hogy együtt is merünk segítséget kérni Istentől, ha az egyházunk válságban van – tették hozzá.
Visky András, Kossuth-díjas író, dramaturg szerint az élő Ige látható és érzékelhető formája maga az emberré lett Isten, vagyis Jézus, aki szolgai formát vett fel. Magára vette az emberi létet minden kiszolgáltotottságával, gyengeségével együtt. Hatalmas dolog, amit a mai napig is nehezen fogunk fel: az élő Ige lakozást vett közöttünk. Visky András – aki az Élő Ige Évének fővédnöke is volt – rámutatott: az egyháznak ma is vannak ellenségei, Jézus pedig arra kér minket, hogy áldjuk őket. Emellett el kell köteleznünk magunkat, hogy krisztusi indulattal fordulunk egymáshoz, meg kell tanulnunk feltétel nélkül szeretni. A világ sóvárogva várja az igazságot, a szabadságot, az örömöt, s ez mind Jézusban van. Testvérré nem a közös génkészlet, hanem a megváltó Krisztus vére tesz minket, ilyen lelkülettel kell egymáshoz viszonyulnunk. „A testvériség nem elérendő cél, hanem kiindulópont. A dolgok tisztázása nem cél, hanem eredmény. A megtisztulás a cél! – hangsúlyozta az író.
Az élő ige napján kerekasztal-beszélgetést is tartottak az egyház és a társadalom mai helyzetéről, a megújulás lehetőségeiről. Fekete Károly tiszántúli püspök elgondolkodtató kérdést tett fel mindannyiunknak:
„Látszik-e rajtad, hogy él benned a Krisztus?”
A püspök kiemelte, ennek nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulnia, így tudunk hitelesek lenni keresztyénként. Mint mondta, a legnagyobb jele annak, hogy elfogadtuk Krisztus szeretetét, ha a helyünkön vagyunk. Hajdú Zoltán Levente szintén egy fontos kérdést tett fel: „Tudunk-e örülni az egyházunknak minden emberi méltatlanságunk ellenére vagy épp azzal együtt?”. Az egyházat sok mindenért lehet bírálni, de észre kell vennünk, hogy Isten valamiért mégis rajtunk keresztül akar munkálkodni a földön. Szerinte nemcsak az önvádnak, hanem a gőgnek sincs helye az egyházban. „Nem vagyunk különbek senkinél! Semmivel nem dicsekedhetünk, csak hogy Isten kegyelmének részesei vagyunk” – fogalmazta meg.
Fotó: MRE YouTube
Visky András szerint az egyház megújulásának egyik fontos eleme a nyelvi megújulás. Például a püspökválasztást ne hívjuk kampánynak; a világi médiát ne nevezzük ellenséges sajtónak, hiszen valójában tükröt tartanak nekünk, erre pedig nagy szükség van. A Kitelepítés szerzője szerint nem személycserékre van szükség a református egyházban a változáshoz, a feltámadáshoz, hiszen a régi minták erősek, bárki is van a vezető pozíciókban. El kellene határoznunk magunkat valamilyen konkrét tett mellett és vállalni a kockázatokat, hogy tudjunk választ adni a sóvárgó világnak – szólította fel a jelenlévőket és az egész egyházat. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy mindez nem Krisztuson múlik, mert Ő már mindent odaadott értünk, hanem rajtunk.
2025 az ifjúság éve lesz. Steinbach József erről azt mondta: „A többféle generációs fiatalok valójában az élő Isten után kiáltanak minden felületen.” Ezért lesznek ők a jövő év fókuszában.
hirdetés
