Nap mint nap látjuk, amint a szegényeket kizsákmányolják, a védteleneket megsebzik, a szükséget szenvedőket pedig magukra hagyják… Hol van ilyenkor Isten, hogy igazságos ítéletet hozzon a gonosztevők felett? Mi történne, ha lenne igazság a Földön? A választ egy gyilkos jegyzetfüzet és egy hatalmas pofára esés története adhatja meg számunkra (figyelem, a cikk SPOILERT tartalmaz a Death Note című animéből!). Mészáros Anna elgondolkodtató írása.
„A világ velejéig rohadt” – így gondolja a Death Note szerzőpárosának fejéből kipattant középiskolás srác, Yagami Light. Egy unalmasnak ígérkező tanítási napon azonban minden megváltozik. A főszereplő egy furcsa, fekete könyvszerűségre bukkan, amelynek borítóján egészen meghökkentő szavak olvashatók: Death Note – azaz Halállista. Használati utasítás is tartozik hozzá: „Akinek beírják a füzetbe a nevét, meghal.” Light eleinte csak rossz viccnek tartja a dolgot, de aztán – engedve a kíváncsiságának – mégis tesz egy próbát a jegyzetfüzettel. Egy körözött bűnöző nevét írja bele, akiért „úgysem hullajtana könnyeket senki”. Legnagyobb megdöbbenésére az illető valóban életét veszti.
Hogyan hat rá ez a felismerés…? A legtöbben nem mernek egy-két névnél többet felírni a listára, Light azonban egészen máshogy gondolkodik. Ő feladatának – sőt előre elrendelt küldetésének – érzi, hogy megtisztítsa a „velejéig rohadt” világot a bűnözőktől és az erkölcstelen személyektől, és
eltökéli, hogy létrehoz egy olyan utópiát, amelyben csak azok az emberek élhetnek, akiket ő létezni enged.
„És én leszek az új világ istene” – mondja már az első epizód végén. Light tehát – a történet előrehaladtával – olyan „istenséggé” válik, aki után sokszor mi magunk is áhítozunk. Elítéli a bűnösöket, igazságot szolgáltat, látszólag békét hoz a világba… Bár mindezt titokban cselekszi, az emberek egy idő után megsejtik, hogy van valaki, aki azon dolgozik, hogy a gonosztevők megkapják méltó büntetésüket, és – Kira néven – imádni kezdik a homályban megbújó igazságszolgáltatót. A rendőrség csak évekkel és több mint százezer halálesettel később (amelyek között voltak valódi bűnözők, illetve olyanok is, akik egyszerűen csak Kira útjába próbáltak állni) tudja letartóztatni az erkölcsileg lezüllött, önmagából kikelt Lightot. Amikor azonban már éppen megbilincselnék, a következőket veti a nyomozók szemére: „Hat év alatt, amióta Kira színre lépett, megszűntek a háborúk. A bűnözés hetven százalékkal csökkent…” Ez egész jól hangzik, nem igaz…?
Nem azt kívánjuk gyakran mi magunk is, hogy bűnhődjenek csak, akik – véleményünk szerint – megérdemlik?
Miért nem kapják meg a bűnösök a nekik járó büntetést? – tesszük fel a kérdést újra és újra. Nem egy Light-féle alakra lenne szükségünk, aki szemrebbenés nélkül intézi el az ilyen embereket…? Azt gondoljuk, így lenne helyes – ám a főszereplő a következőképpen folytatja: „…de a világ még mindig velejéig rohadt”.
Bár a bűncselekmények száma rendkívüli módon csökkent, Light még mindig olyan „rohadtnak” látja az emberiséget, mint a legelső epizódban, a jegyzetfüzet megtalálása előtt. Most már elsősorban azokra gondol, akik bár nem gyilkosok vagy erőszaktevők, de a viselkedésükkel ártanak másoknak. Ezekre az emberekre sincs szükség – legalábbis „az új világ istene” szerint. Vajon mi elkerülhetnénk Light/Kira ítéletét…?
Egy YouVersion-olvasóterv („What About Suffering?”) jut eszembe ezzel kapcsolatban, amely a szenvedés témáját járja körül. A harmadik napon szóba kerül a búza és a konkoly jól ismert példázata is, amelyben a gazda meghagyja a szolgáinak, hogy
ne tépjék ki a búza közé csempészett gyomnövényt, nehogy vele együtt a búzát is kiszaggassák (Mt 13:24–30).
Ezt az igeszakaszt legtöbbször vigasztalásként értelmezzük, azonban – az olvasóterv szerzője szerint – nem kellene elbíznunk magunkat: „Ami a konkoly számára büntetés, az a búzának szabadság. A probléma csak az, hogy mi sem búzakalászok vagyunk. Melyikünk nem bántotta meg egy-egy szerettét? Ha Isten elvenné minden szenvedésünket, vajon meddig bírnánk ki anélkül, hogy visszahoznánk azt magunkra? Meddig lennénk képesek a szeretet választani, mielőtt visszatérnénk a kényelmeshez – egy csúnya beszóláshoz vagy egy jó kis pletykához?”
Ez alapján nagyon úgy tűnik, hogy a Light által megálmodott utópia (és az „ideális” világ, amelyet mi keresünk újra és újra Istenen) csak akkor jöhetne létre, ha mindenki neve bekerülne a gyilkos jegyzetfüzetbe – elvégre „mindenki vétkezett” (Róm 3:23). De akkor ki élvezhetné megtisztított világot…?
Nem tudjuk, mit kérünk, amikor igazságos ítéletért imádkozunk.
Ha Isten úgy ítélkezne, mint az animebeli Kira, vajon képesek lennénk megállni Előtte? Yagami Light az igazság bajnokaként próbált tetszelegni, amikor a bűnösök halála által akarta „megváltani” az emberiséget – mi azonban tudjuk, hogy a nagybetűs Igazságnak mély hegek vannak a kezein és a lábain. Az animében hatalmas tömegeknek kellett meghalnia azért, hogy a világ lehetőséget kapjon megtisztulni a bűn fertőjétől – a mi valóságunkban pedig csak Egynek. Ő ugyanis nem akarja a bűnös halálát, hanem azt akarja, hogy „megtérjen útjáról, és éljen” (Ez 33:11).
Forrás: Tsugumi Ōba & Takeshi Obata – Death Note (anime), YouVersioVIZ | The Official Website for Death Noten
Mészáros Anna
hirdetés
