„Ne féljünk találkozni és kapcsolatba lépni önmagunkkal! Merjünk rájönni arra, hogy hol hibáztunk! A Jóisten velünk van, kezünket fogva vezet végig az úton.” Wehovszky Vivien olvasónk „Az én nagyböjtöm” fehívásunkra küldött írása. Várjuk a ti beszámolóitokat is!
A nagyböjti időszak egy nagyszerű lehetőség arra, hogy felkészüljünk a húsvétra, kiváltképp az ünnep misztériumára. Sokan lemondunk ilyenkor bizonyos dolgokról. Valaki a húsfogyasztásról, valaki az édességről és van, aki ilyenkor nem tévézik.
Böjtölünk. De valójában mi áll a megtartóztatások középpontjában e 40 napos ,,utazás” alkalmával?
Ez a 40 nap tekinthető egyfajta zarándokútnak, amely ugyan nem az El Camino környezetében valósul meg, mégis párhuzam vonható a kettő között. Különösen az út aspektusából értelmezve, hiszen egy olyan bensőséges ösvényt járhatunk be, amely közelebb vihet bennünket a Jóistenhez és saját magunkhoz is. A végállomás pedig – Santiago de Compostela helyett – Krisztus feltámadásának és vele együtt az emberiség megváltásának megünneplése lesz.
Ezen néhány hét – 40 nap – alatt páratlan lehetőséget kapunk arra, hogy – picit jobban, mint az év többi napján – elcsendesedhessünk, elmélyülhessünk
és betekinthessünk önmagunk legelzártabb világába.
Ilyenkor találkozhatunk belső vágyainkkal. Azokkal, amelyeket a Szentlélek ajándékozott nekünk.
Hiszem, hogy aki a lemondások mellett, sőt, az azzal járó ,,szenvedéssel” együtt át tudja élni azt a fajta mélységet, amelyet a rohanó világban csak kevésbé, az Húsvétra teljesen újjászületik. Miképp az emberi narratíva helyébe Isten beszéde kerül, idővel feltárulkozik előttünk a Jóisten velünk kapcsolatos szándéka – itt a Földön…
Vándorlásunk során olykor felsejlik majd néhány – a múltból hozott – gondolat, vagy akár egy érzés, amely rávilágíthat jelenlegi élethelyzetünkre és talán segíthet továbblendülni az úton, a helyes irányba, vagy pedig megtartani bennünket a jelenlegi, Istentől kapott áramlatunkban. Ne féljünk találkozni és kapcsolatba lépni önmagunkkal! Merjünk rájönni arra, hogy hol hibáztunk! A Jóisten velünk van, kezünket fogva vezet végig az úton.
A Szentlélek munkálkodik bennünk. Nekünk csak fel kell ismernünk és el kell fogadnunk az Ő szándékát, hogy egy napon majd célba érhessünk.
Wehovszky Vivien
hirdetés
