Van egy nagyon egyszerű, ugyanakkor kiemelten fontos pontja minden karácsonyunknak: az imaséta. csak ajánlani tudom, hogy Te is beépítsd az ünnepedbe – hogy a fókusz a lényegen legyen!
Néhány évvel ezelőtt bevezettük a családommal, hogy minden karácsony délelőttjén elmegy mindenki egyedül egy nagyjából egyórás imasétára. Racionálisan ez lehet, hogy őrültségnek a tűnik a nagytakarítás, fadíszítés és sütés-főzés napján, de higgyétek el, abszolút megéri. Azóta már hagyománnyá vált ez nálunk.
Az ötlet egész egyszerűen onnan jött, hogy
szeretnénk azzal időt tölteni, akinek a születésnapját ünnepeljük.
Jézussal lenni és egy órán át a TELJES figyelmünket Neki szentelni nem is olyan sok. Sőt! Amikor elmész sétálni és gyönyörködsz a téli tájban, abban, ahogy ropog a hó a taplad alatt vagy ahogy a felhők mozdulnak, egyszerűen csak légy Vele és add oda a szíved! Mondd el, miért vagy neki hálás! Mondd el, mi aggaszt! Hallgasd meg, mit akar mondani neked! Vagy egyszerűen csak légy csendben Vele. Én ebben a teendőkből kiszakított órában sokkal jobban át tudom élni annak a csodáját, hogy a mindenható Isten Fia emberként közénk jött, kiszolgáltatta magát nekünk, mert ennyire szeret.
Az imaséta mellékhatása, hogy sokkal kevésbé stresszelsz utána a karácsonyi előkészületeken, hiszen nem ez a lényeg. Egyáltalán nem lényeg, hogy hányféle sütemény lesz, ahogy az sem, hogy végül van-e időnk lemosni a fürdőszobai tükröt. Nem lényeg, ha valami nem úgy sül el, ahogy azt elképzeltük. Nem baj, ha elfelejtettünk csillagszórót venni vagy idő előtt elfogy a csomagolópapír. A lényeg valóban és visszavonhatatlanul Jézus, és az az elképesztő kegyelem, hogy ismerhetjük Őt.
Még nem érkezett hozzászólás