2022. 03. 22.

Csaló vagy a női egyenjogúság harcosa? – megnéztük az Inventing Annat

A Netflix egyik legfrissebb sorozata Anna Sorokin igaz történetét dolgozza fel, aki képes volt félrevezetni a New York-i elitet azzal a mesével, hogy ő egy német örökösnő. Történetének köszönhetően rengeteg pénzt csalt ki üzletemberektől és ingyen vett igénybe különböző szolgáltatásokat. A minisorozat azonban fellibbentette azt az elképzelést, hogy egy férfit nem értek volna hasonló retorziók.

Figyelem! Az írás spoilereket tartalmaz!

Anna Sorokin 2013 és 2017 között Anna Delvey néven mozgott a New York-i elit tagjai között mint német örökösnő. Meséjének köszönhetően nagy nemzetközi pénzintézeteket, bankokat, hoteleket csapott be, mintegy 275.000 dollár értékben. A sorozat készítőiben is felmerült ugyanaz a kérdés, mint mindannyiunkban: mégis hogyan lehetséges ez? Nem láttak át rajta? Ha gazdagnak tetteted magadat, akkor mindenki a lábaid előtt hever? A minisorozat Anna személyét szeretné megfejteni régi barátainak, ismerőseinek a történetein keresztül, a legvégéig fenntartva azt a kérdést is: mi van, ha tényleg igazat mondott? 

Anna mellett a másik főszereplő Vivian Kent, a Manhattan Magazin újságírója, aki szülési szabadsága előtt ezzel a sztorival szeretné megmenteni szakmai hírnevét. A karakter egyébként szintén egy valós személyt jelenít meg, Jessica Pressler újságírónőt.

A sorozat egyik előnye, hogy nem húzódik el a történet, egy évad alatt minden lelepleződik, így azoknak sem megy el a kedve, akik nem szeretik a hosszú évadokon átívelő sztorikat. Bár az IMDb-n tízből csak 6,9-re értékelték a felhasználók, Anna története sokakat megmozgatott. A valós történet, az idegesítő főszereplő(k), a csillogó ruhák, káprázatos díszletek és a megfejtendő „titok” fenntartja az ember érdeklődését.

Anna egy tipikus antihősnő, akit meg akarunk érteni, ugyanakkor alig várjuk, hogy rács mögé csukják. 

Csaló vagy a női egyenjogúság harcosa?

A sorozat közepén szinte az ember szájába rágják azt a gondolatot, hogy mindennek nem lett volna következménye, ha egy férfi követi el a csalásokat. (Micsoda igazságtalanság! Hát már egy picike csalás sem megengedett szegény elnyomott nőknek?) Természetesen a gondolat teljesen légből kapott, hiszen olyan rendkívüli bűncselekményről van szó, melyben nincsen összehasonlítási alapunk, valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy egy férfi lebukott volna-e hasonló esetben. (Az én tippem szerint igen.) Ugyanakkor Anna igen messzire jut projektjének megvalósításában, melynek kezdeti gátja nem nőisége volt, hanem a társadalmi beágyazódottság hiánya. A sorozat pont arra hívja fel a figyelmet, hogy ha vannak ismerőseid és elég magabiztos vagy, akkor senki sem fogja megkérdőjelezni a képességeidet. Akár nő, akár férfi legyen az illető. Anna kezdeti nehézségei azonnal szertefoszlanak, amikor talál egy mentort magának, aki „kezeskedik érte”. Az ajtók onnantól varázslatos módon megnyílnak, és ha tőke is lett volna Anna mögött, akkor biztosan elérte volna, amit akar. Hasonló szálat látunk a másik főszereplő esetében is.

A karrier megmentése

A sorozat másik főszereplője Vivian Kent újságíró, aki egy múltbeli hiba miatt szeretné karrierjét megmenteni Anna történetének leleplezésével. A várandósságának végén járó Vivian szinte megszállottja lesz a történetnek, olyannyira, hogy az utolsó leütések alatt folyik el a magzatvize, és az irodájából kell elhurcolni őt a kórházba.

Számomra Vivian karaktere volt a legkevésbé szimpatikus. Miközben megszállottan próbálja szakmai hírnevét megmenteni, várandósságát nem tekinti másnak, mint az erre adódó lehetőség hátráltatójának. Mintha a baba megfoganása nem is egy közösen meghozott döntés lett volna a férjével, hanem egy rajta kívül álló dolog, ami most visszaszámlálóként ketyeg, mielőtt megmenthetné a karrierjét. Férje pedig egy angyal – akinek szinte kötelező annak lenni -, elfogadja feleségének prioritásait, és csak kicsit lesz mérges, amikor Vivian hisztérikusan kiakad az ultrahang közben, és szitkozódni kezd, amikor kiderül a gyermek neme. ,,Mert így már valóságos” lesz számára, hogy az élete tényleg megváltozik. 

Valós dolog várandósként szembesülni azzal, hogy az életünk megváltozik, azonban Vivian karakterében indokolatlan ellenszenv és közömbösség jelenik meg saját kisbabája felé.

A csúcspont a szülőszobai jelenet, ahol a munkától elfáradt, lelkileg kimerült Vivian alig bírja fizikailag a szülés megpróbáltatásait. Szerető férje ekkor azzal biztatja, hogy „nem vagy különleges, az emberek mindennap szülnek gyereket, akár a földeken guggolva is”. A viccesnek szánt mondatok egészen elborzasztóak és tragikusak. Íme a „modern” nő, aki nem hagy időt a lelkének és a testének arra, hogy feldolgozza gyermeke születését. Akivel az anyaság „csak úgy megtörténik”, semmit sem változtat az életén, letudja két leütés között és megy vissza dolgozni. Sőt, a modern nőnek szinte még mérgesnek is kell lennie arra, hogy gyermeket hord a szíve alatt, hiszen az csak akadályozza a céljai elérésében. Természetesen a férje mindenhez megértően bólogat, neki ez az egyetlen dolga. 

Sajnálom, hogy ilyen torz kép jelenik meg a sorozatban az anyaságról. Nem élem át Vivian helyzetét, egy percig sem tudok szimpatizálni vele. Aki volt már várandós, az pontosan tudja, milyen érzelmi hullámvasúton mennek keresztül az anyák. A gyermek érkezése miatt érzett izgalom rengeteg kérdéssel vegyül. Egyeseknek több időre van szükségük ahhoz, hogy belehelyezkedjenek az anyai szerepbe, de egy dolgozó nő akkor is anya lesz, ha továbbra is fontos neki a munkája. Ezt a feszültséget pedig be lehetett volna mutatni sokkal szebben és empatikusabban is, mint ahogyan azt végül tették. 

Anna Sorokin története izgalmas sorozatot ihletett. A hossza számomra megfelelő volt, és egy olyan világba enged betekinteni, mely az átlagember számára nagyon távoli. A tízből 6,9-es értékelés teljesen helytálló: nem ez lesz életed kedvenc sorozata, de ha valami könnyedebbre vágysz, akkor érdemes megnézni. 

Borítókép: Netflix
Filmajánló

Még nem érkezett hozzászólás