Blog, Lábánné Hollai Katalin

Akarsz-e játszani?

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
Akarsz-e mindig, mindig játszani,”

Így kezdődik Kosztolányi Dezső talán leghíresebb verse. Mindig csodálkozva figyeltem a vers népszerűségét az iskolában és később a baráti körömben. Rendre felkerültek ezek a sorok az esküvői meghívókra, de soha nem értettem, miért. Számomra ez a vers szomorúságot árasztott mindig is, és nem igazán értettem, hogy „mire gondolt a költő”, amikor a verset írta. Most azonban, ahogy a Kaláka feldolgozásában minden altatásnál meghallgatom, elkezdett élni bennem a szöveg. Megmozgatott bennem valamit, méghozzá a jelen háborús hírek és a békés altatás kontrasztja kapcsán.

Néhány sor erőteljesen aktuálisnak tűnik most számomra, hadd hozzam ide őket, kiragadva a teljes költeményből:

„A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
Akarsz-e mindig, mindig játszani,
[…]
Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
[…]
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
Hallgatni hosszan, néha-néha félni,
[…]
Akarsz játszani kígyót, madarat,
Hosszú utazást, vonatot, hajót,
Karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
[…]
Színlelni sírást, cifra temetőt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
[…]
S akarsz, akarsz-e játszani halált?”

Miközben az álomvilágba ringó babát figyeltem nap mint nap, és hallgattam ezeket a sorokat, fájdalmasan belém hasított a háború valósága, mely a szomszéd országban zajlik. Ott is ezernyi békésen szendergő baba álmát őrizte megannyi édesanya, majd egyik napról a másikra hosszú utazás, félelem, sírás és a halál is megérintette őket. Ahogy a vers boldog és drámai sorai egymásnak feszülnek, úgy feszül össze bennem is a jövőtől való aggódás és a jelen békessége. De számomra a vers egyszersmind feloldást is hozott:

jelen lehet egyszerre az életemben az önfeledt nevetés és a jövőbe tekintő, akár gondterhelt szív.

Bár a vers nem mondja ki, nem is utal rá, számomra a költészeten túl a hit tudja ezt a kettőt így összehozni. Az Istenbe vetett hitem az, ami erőt ad az aggódások mellett is a nevetéshez, és bölcs előrelátást ad a bő esztendőkben. A hitem által Kosztolányi versének minden sora harmonikusan megfér az életemben, és valóságos ÉLET lehet, nem csak álom vagy illúzió.

 

Kép: Soleg1974 | Dreamstime.com

Borítókép - Fotó: Dreamstime
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás