A Nagy Nap mítosza mára akkora üzletté nőtte ki magát, hogy könnyen elhitethetik velünk: semmi más nem számít, csak a tökéletes esküvő! De mi lenne, ha a tökéletes székszoknyák helyett inkább magára a házasságra koncentrálnánk?
Tudom, hogy a felvetett téma nem érint mindenkit, de nem lehet szó nélkül elmenni amellett, micsoda biznisz lett az esküvőből. A tökéletesen beállított fényképek, a pazar színkompozíciók, a vicces kísérőajándékok , a tematikus lagzik, ezek mind hatással vannak azokra a kislányokra, akik arról álmodoznak: egyszer nekik is lesz egy tökéletes esküvőjük! Hiszen semmi más nem számít az életben, nem? Ha nem lesz olyan lagzink, hogy amilyet az összes pinterestező elment magának, akkor mi értelme van?
Egy elgondolkodtató posztba futottam bele nemrég. A képen az állt:
hirdetés„Inkább álmodozz egy tündérmesébe illő házasságról, ne egy tündérmesébe illő esküvőről.”
Ezek szerint baj lenne a szép esküvőkkel? Egyáltalán nem! Egy szép esküvő méltó ünnepe két ember életre szóló szövetségének. A probléma ott kezdődik, ha a fókuszunkat a házasság helyett az esküvőre irányítjuk. Ha a cél maga az esküvő lesz, akkor társat is ekképpen fogunk választani magunknak. Valakit, akivel bulizhatunk egy jót. Holott arra kéne figyelnünk, hogy le tudjuk-e élni együtt az életünket? Törekszünk-e boldoggá tenni a másikat? Hasonló-e az értékrendünk? És még lehetne sorolni.
Az a baj a csillogó esküvőkkel, hogy elterelik a figyelmünket a lényegről. A jegyespár kapcsolata, az őket foglalkoztató kérdések, az esetleges sebek vagy családi minták átbeszélése sokkal fontosabb, mint az, hogy milyen fazonú lesz a koszorúslányok ruhája.
Természetesen nem kell megfosztanunk magunkat egy szép eseménytől, és annyira belemehetünk az apró kis részletekbe, amennyire csak szeretnénk. De minden fiatal lánynak – hiszen minket ez általában jobban érdekel – tudatosítania kell magában, hogy maga az esküvő érdekli, vagy az az ember, akivel összeköti az életét? Életünk egyik legfontosabb döntése ez. Nem szabad elkapkodni a választ.
hirdetés
1 Komment
Az különösen disszonáns, amikor az esküvő nem is egy új, életreszóló szövetség méltó megünneplése, hanem egy régen együtt élő, esetleg már gyerekes pár kísérlete arra, hogy megvásárolják azt a boldogságot, amiről elelhitették velük, hogy nem a tiszta szíven, hanem a tökéletes külsőségeken múlik. Szomorú, hogy sokan azért halogatják az esküvőt, mert nincs pénzük egy olyan szintűre, amit elvár a környezetük. Közben pedig pont azt a szépséget, lelki gazdagságot veszítik el, amit egy igazi, tiszta, komoly házasság adhatna. És amitől az esküvő is, akármilyen szerény is, de felejthetetlenül boldog lehetne.