Nem vagyok valami kitartó típus a szokások kialakítása terén, ha nincs valami jó motivációm. Önmagában az, hogy valami hasznos, nem mindig elég számomra. Ilyen például a Biblia olvasása is. Kellenek tematikák, célok vagy érdekes kérdések, amelyek rávesznek, hogy rendszeresen forgassam. Ugyanez a helyzet a lelkiségi könyvekkel, elmélkedésekkel is.
Ebből a nem túl jó helyzetből indítom a 2022-es évet, amikor egy szokást mégis szeretnék kialakítani méghozzá mindenféle kihívás nélkül. Révész Szilviának még egy hónapja sincs, hogy megjelent Az igazság szabaddá tesz című áhítatos könyve, melyben teljesen emészthető hosszúságú és igazán mindennapi témákat körüljáró elmélkedések vannak. Természetesen nemcsak újévkor lehet egy ilyen könyvet elkezdeni, sőt még csak az sem szükséges, hogy valaki napi rendszerességgel olvassa. Én mégis meg fogom próbálni ezt beépíteni a mindennapjaimba. Három okom is van rá:
1. Szükségem van rá
Egészen egyszerűen érzem, hogy szükségem van egy kis rendszeres lelki töltetre. Anyaként talán még könnyebben ki tudok égni, ha erre nem figyelek tudatosan. Amikor munkába jártam, az utazási időt rendszeresen fel tudtam használni gondolkodásra, elmélkedések vagy a Biblia olvasására. De most itthon gyerek mellett, sokkal könnyebb a taposómalomban hajtani reggeltől estig megállás nélkül, és a szabad perceimet a hobbimra vagy a pihenésre szánni. Tehát szükségem van azokra a dedikált pillanatokra, amelyeket a legnehezebb napokon is a lelki töltődésre szánok.
2. Már most eltaláltak a szövegek
Még csak rendszertelenül, bel-beleolvasva forgatom a könyvet, de már most eltalált néhány gondolat. Mintha éppen nekem íródott volna néhány sor, amire akkor éppen szükségem volt. Például december 13-án arról olvastam, hogy Krisztus nagykövetei vagyunk itt a földön. A nagyköveteknek ugyanis a pontos megnevezésük „rendkívüli és meghatalmazott nagykövet”, és ezt a címet örökösen megtartják. Így van ez velünk is. Mi minden körülmények között Krisztus nagykövetei vagyunk. Amikor ezt olvastam, épp egy bátorításra volt szükségem, hogy a látszólagos eredménytelenségem ellenére is tegyem a dolgom és folytassam, amire egyszer elhívást kaptam. Hiszen én is egy nagykövet vagyok, akinél menedéket kell, segítséget, támaszt kell találnia annak, aki szintén Krisztus országához tartozik. És ezt a készenlétet akkor is fent kell tartanom, ha éppen senki nem kopogtat a követségem ajtaján.
Úgy gondolom, 365 napot eltölteni ilyen üzenetek olvasásával, csak töltődést jelenthet, hiszen a Szentlélek az ilyen áhítatokon keresztül is képes szólni hozzánk. Képes elindítani gondolatokat, melyek akár választ hozhatnak az Istennek feltettek kérdéseinker.
3. Az igazság szabaddá tesz
A végső érvem pedig maga a könyv címe. Gyermekként nagyon sokáig nem értettem ezt a mondatot. Csak azt láttam, hogy az igazság kimondása fájdalmat hoz és gyakran nagyon nehéz vele mit kezdeni. Bár nem voltam egy kifejezetten hazudós gyerek, hamar beláttam, hogy az én kis életem igazságai felett vannak a felnőttvilágban sokkal súlyosabb igazságok is. Gyerekként nem éreztem, hogy ezekkel szembenézni valóban felszabadító lehet.
Azóta megértettem, hogy nem az emberi igazságokra kell itt gondolni. Bár hosszútávon kifizetődőbb igazat mondani az emberi viszonylatokban is, de ez a mondat Isten igazságairól szól.
Arról az igazságról, hogy Ő szeret bennünket, Krisztus meghalt értünk és feltámadt, hogy a bűneink ellenére üdvösségünk legyen.
Ennek az üzenetnek a mélységét és erejét tudja megmutatni a Biblia, de akár a misén a prédikációk, az elmélkedések a lelkigyakorlatokon, a szemlélődő imádság vagy akár egy áhítatos könyv is. Szeretnék ennek az igazságnak a szabadságában élni, amelyhez remélem, hogy még közelebb visz majd Révész Szilvi könyve.
Még nem érkezett hozzászólás