Nagyon sokféleképpen tudunk elveszteni valakit. Elfeledkezünk róla, összeveszünk vele, távol költözünk tőle, egyre kevesebbet beszélünk vele… Vagy, ami végleges és visszavonhatatlan, a halál is elválaszthat bennünket egy-egy szeretett személytől. Bár keresztényként erősen bízunk benne, hogy ő már jól van, nem szomorkodik, mi mégis fájdalmat érzünk és egyfajta űrt, ha rá gondolunk. Ha pedig igazán közel állt hozzánk az elvesztett személy, akkor eleinte alig telik el perc, hogy ne gondolnánk rá.
Szeretnél keresztény könyveket olvasni, és közben ezekről véleményt cserélni hozzád hasonlóan gondolkodókkal? Megtaláltuk a megoldást!
Éveken keresztül nyomasztott, hogy nem bírok végigülni egy rózsafüzért vagy egy litániát, a zsolozsmától elalszom, a hosszabb igehirdetések alatt pedig a jelenlévők átlagéletkorát számolgatom. Mindig azt hittem, bennem van a hiba, amiért nem találom Istent ezekben az imákban, prédikációkban, és helyettük a természetben, a hegycsúcson kiáltanék a Teremtőmhöz.
Létezik egy világ, amit sokan csak a filmekből ismerünk. Jó mesének tűnik, egészen távolinak, pusztán a fantázia szülöttjének. Részei a dílerek, drogosok és a városi éjszaka. Azonban van, akinek ez jelenti az életet, az ‘anyag’ megszállott kutatása, és az a pillanatnyi bódultság és elégedettség, ami a belövés után következik.
Könyvajánlót írni nemcsak azért jó dolog, mert az olvasó továbbadhatja a magvas gondolatokat, hanem azért is, mert egyúttal reflektál az olvasottakra ami összekapcsolja azt a sok embert, akivel ugyanazt olvasták. “Baj” csak akkor van, mikor minden második oldalon kiemelendő gondolatokat találunk…
A legtöbb mai csajos film, sorozat, cikk arról szól, hogyan legyünk sikeresek az életben: csak magunkkal törődjünk, a külsőnkkel, a karrierünkkel, csak addig legyünk egy férfival, amíg jól érezzük magunkat, a házasság és a gyerek még várhat, előbb meg kell találnunk önmagunkat, előbb nekünk kell boldognak lennünk.
„Nehéz lenne elképzelnünk Ádámot és Évát, amint a »Tanuljunk imádkozni« című kézikönyvvel a hónuk alatt sétálnak a Paradicsomkertben, várva az alkony hűvösében érkező Úrra.”
Az UNESCO 1995-ben április 23-át a Könyv napjává nyilvánította. William Shakespeare és Miquel de Cervantes ezen a napon haltak meg, valamint ezen a napon van Janikovszky Éva, Kossuth-díjas írónk születésnapja is. Ebből a különleges alkalomból a 777 szerkesztői elárulják, hogy melyek a legkedvesebb könyveik. Figyelem, hosszú lista következik!
A közelmúltban jelent meg Roberto Alborghetti, olasz újságírónak, Ferenc pápa egyik lelkes életrajzírójának Ferenc pápa asztalánál című könyve. A műből nemcsak az derül ki, hogy a szentatya számára hangsúlyos a főzés és az étkezés, hanem az is, hogy korábban élelmiszervegyész végzettséget is szerzett és kiskorában hentes akart lenni. A kötet kultúrtörténet, gasztronómiai életrajz, olasz és argentin recepteket bemutató szakácskönyv egyben.