2021. 12. 19.

„Az adventi várakozásunknak a végén erősítsük meg hitünket” – Bese Gergő

A mai evangélium két igazi Szentasszonyt állít elénk az ünnepre való készületünkben példaképül. Bese Gergő atya vasárnapi írásában az ő találkozásuk kapcsán osztja meg velünk gondolatait.

Nagyszerű és istenfélő emberek voltak, mégis van különbség kettejük között. Erzsébet idős, amikor megfogan gyermeke, János, az Isten akaratából. Mária vele ellentétben egy fiatal lányka, még életének kezdetén, tiszta lélekkel, mélységes gyermeki hittel, őszinte elköteleződéssel.

Éppen ilyen befogadó, „bevállalós” nőre volt szüksége az Istennek, aki nem ijed meg a feladattól, bátran belevág az ismeretlenbe, mert tudja, hogy ő az Úr szolgálóleánya. Igazán hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.

Viszont biztos volt benne félelem. Nem is kevés. Mit mond majd Anna és Joachim, amikor megtudják, hogy áldott állapotban van? József mit tesz majd vele és a babával? Mit szólnak majd Názáretben? Éppen kapóra jött az utazás: „Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába” (Lk 1,39-45), és megtörténik a nagy találkozás, Erzsébet és Mária – János és Jézus nagy találkozása.

Erzsébet köszönti a távoli rokont, de nem ő szól, hanem az a Szentlélek, amellyel eltelt. Szavai tanúságtételként maradtak fent. Mindent tud, ismeri Mária állapotát és boldog, mert a lányka nem kételkedett az Angyal szavában, mint férje, Zakariás, aki pap volt, az Isten embere, hívő és imádságos lelkületű, mégis az első váratlan találkozás elbizonytalanította.

Kételkedik az Isten szavában, ezért megnémul. Hány alkalommal vagyunk a hétköznapokban Zakariások?

Éljünk akár gyakorló keresztény életet, vagy ismerjük az Igét, mégis vannak olyan élethelyzetek, amikor csak fejjel gondolkodunk. Szívünk keménnyé válik és nem hiszünk a lehetetlenben, a csodákban.

Mária pedig éppen ennek a világnak az ellentéte. Vizsgáljuk meg az életünket és döntsünk Zakariás és Mária hite között. Nincs átmenet a kettő között, csak A vagy B út, nincs langyos víz. Az adventi várakozásunknak a végén erősítsük meg hitünket, hogy minden erőfeszítéssel a legváratlanabb helyzetekben is képesek legyünk elfogadni, igent mondani Istenre és az Ő akaratára!

Bese Gergő atya

Bese Gergő Blog

Még nem érkezett hozzászólás