A jó házasság titka a hollywoodi sztárpár és a nagyszüleim szerint – kinek van igaza?

Mi a jó házasság titka? Ez a kérdés egyre jobban foglalkoztatja társadalmunkat, elég csak a válási statisztikákra nézni és máris megértjük, hogy miért. Így nem csoda, ha Ryan Reynolds és Blake Lively tízéves házassága matuzsáleminek számít Hollywood világában. El is árulták a nagy titkot, én pedig megkérdeztem a nagyszüleimet is, akik már hatvan éve élnek boldog házasságban. Vajon a nagyszüleim és a hollywoodi sztárpár azonos véleményen voltak?

Ryan Reynolds nemrég az ET-nek nyilatkozott arról, hogy mi a titka boldog, tíz éve tartó házasságuknak. A színész szerint a titok abban rejlik, hogy a szerelem mellett feleségével egymásnak a legjobb barátai is.

„Nem vesszük egymást túl komolyan, de barátok is vagyunk. Szerelembe esni nagyszerű, de kedvelitek egymást?” — tette fel a kérdést Ryan, majd így folytatta: 

„Ez az a kérdés, amit fel kell tenned magadnak, amikor belevágsz. Mindig is kedveltük egymást. Együtt fejlődünk. Tanulunk egymástól.”

Na de mit gondol erről egy olyan házaspár, akik már hatvan éve élik közös életüket? Felolvastam Ryan Reynolds tanácsait a nagypapámnak, aki szerint ez egy érdekes megközelítés, és el tudja fogadni az igazságát, de nem tartja hosszú életű megoldásnak: 

hirdetés

„Nincs egy emberi recept erre. Ez egy darabig működik, de a mindennapok szürkesége ezt kikezdi” – vélekedett nagypapa.

„Csak az Istennel való közösségben működik a házasság. Isten a paradicsomot úgy teremtette, hogy ott jelen volt.

Az, hogy az ember életében nincsen jelen Isten, az lehetetlenné teszi a paradicsomi állapotot.” – vélekedett, majd elmondta, hogy a mindennapokban ez mit is jelent. 

„Tulajdonképpen úgy lehet megfogalmazni, hogy a jó házasság titka, ha nemcsak egy férfi és egy nő, hanem az Isten is közöttünk lakhat. Mert a mi szeretetünk önző szeretet, de az Ő szeretete önfeláldozó szeretet.

A boldog házasság titka: a másikért élni. Hogy ő boldoggá legyen.”

Hatvan év után nem meglepő, hogy nagymamám szavai teljesen egybecsengtek nagypapáéval:

„Az Istentől kérd el a párodat, aztán tartsd Vele végig a kapcsolatot. Ne az számítson, hogy teneked jó legyen, hanem mindenben a másiknak. Ha Istenfélő ember a házastársad, akkor ő is úgy él, hogy teneked jó legyen.”

Nőként szeretjük a kezünkben tartani az irányítást és a legkisebb hanyagságok és rendetlenség is nagy veszekedéssé fajulhat, ha nem vigyázunk. A nagyinak erre is van megoldása:

„Nem kell mindenért szólni, de ha szólsz, akkor mondd szépen. Mindent meg lehet mondani, csak azt kell megnézni, hogy mikor és hogyan.”

Nagyszüleim kapcsolata sokkal régebben kezdődött, mint hatvan év, hiszen már a gimnáziumban osztálytársak voltak. Tanácsaik hiteles és boldog házasságuk valóságával kiegészülve jelentettek számomra mindig példát az életre nézve. Házasként én is tapasztalom, hogy a legszívesebben néha az ember maga kezdené el a vitát olyan apróságokon, mint a kukászsák kicserélésének elmulasztása és hasonlók. Ilyenkor eszembe jut a nagymamám, akinek biztos sok küzdelmébe és imádságába kerül, hogy ne szóljon hasonlók miatt. Szeretném úgy élni én is a házasságomat, hogy hatvan év múlva majd az unokám megkérdezze tőlem: mi a titok, Nagymama?

hirdetés