Miért veszélyesek a keresztények?

A kereszténység az a vallás, melyet a kommunizmus rettegve próbált eltörölni, és a Biblia az a könyv, amely ma is több országban illegális. Miért félnek annyira ma is a kereszténységtől, hogy tanai ellen ideológiák szállnak szembe és tagjai a világon a legüldözöttebbeknek számítanak?

Világszerte több mint 340 millió keresztény él üldöztetésben, azaz nyolc hívőből egynek rettegnie kell a hite miatt őt érő bántalmazásoktól – derül ki az Open Doors legfrissebb jelentéséből. Az ötven legüldözöttebb országban főleg iszlám és kommunista elnyomásban szenvednek a hívek, de a maffia-háborúk is megkeserítik az életüket (pl. Kolumbiában). De miért félnek a kereszténységtől annyira, hogy a Biblia több helyen is tiltott könyvnek számít?

Nem különb a szolga az uránál

„Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való.” (Jn 17,14) Jézus főpapi imádságában jelentette ki ezeket az Őt követőkről és saját magáról. Azt sem rejti véka alá más helyen, hogy az Ő szenvedéseiből mi is részesülni fogunk. Azonban ugyanígy Isten dicsőségéből is! Veszélyesek azok az emberek, akik tisztában vannak az Istentől kapott identitásukkal, azaz azzal, hogy a világ teremtője a gyermekeinek nevez minket. (Igen, csak a hívőket.) Veszélyesek vagyunk, mert Isten gyermekeiként tisztában vagyunk az értékeinkkel és nem hagyjuk magunkat megtéveszteni. A legtöbb kísértésünk arra irányul, hogy felejtsük el a valódi identitásunkat Krisztusban és tekintsük értéktelennek magunkat.

Azonban ha egyre jobban ragaszkodunk Krisztushoz, akkor nyilvánvalóan meg tudjuk különböztetni, hogy ki vallja Őt Úrnak és ki nem. 

„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van. Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van. Ők a világból valók, ezért a világ szerint beszélnek, és a világ rájuk hallgat. Mi Istentől valók vagyunk: aki ismeri Istent, az hallgat ránk, aki nem Istentől van, az nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét.” (1 Jn 4, 1-6)

hirdetés

A hitünkben nem kötünk kompromisszumot

„Ne legyen más istened rajtam kívül!” (2Móz 20,3)

A keresztények nem irányíthatóak. Minden valaha létezett ellenséges ideológiának ez volt a problémája a keresztényekkel. Ha elnézzük azokat az országokat, ahol valláshoz kötik azt, hogy a társadalom elfogadott tagja legyél – és még finoman fogalmaztunk -, akkor a keresztény hívek ennek ellenállnak. Nem tagadják meg keresztény hitüket csak azért, hogy földi előnyökhöz jussanak. A kívülállók számára ez értelmetlennek tűnhet, hiszen miért vállalják a keresztények a szenvedést ahelyett, hogy mondjuk hazudnának valamit magukról vagy tényleg áttérnének egy másik vallásra? Itt mutatkozik meg a hitünk igazi lényege:

számunkra ez nemcsak egy elképzelés, hanem maga a valóság, és nem tagadjuk meg Krisztust! 

Richard Wurmbrand romániai evangélikus lelkész a kommunizmus alatt 14 évet töltött román börtönökben. Volt, hogy magánzárkába zárták, ahol éjjel-nappal egy felvételt játszottak le neki: „Senki sem hisz már Krisztusban. Senki sem hisz már Krisztusban. Senki sem jár már gyülekezetbe. Add fel. Add fel.” Megtapasztalhatta, hogy mennyire félnek hitétől, mely nem hagyta számára, hogy megtörjön a kínzások alatt, megtagadja Krisztust, és ne hirdesse az igét még a börtönben is. A kommunistáknak igazuk volt abban, hogy féltek tőle és veszélyesnek tartották eszméikre nézve. Wurmbrand hatására rabok és börtönőrök jutottak hitre, közülük sokan igehirdetők is lettek. Wurmbrand később családjával Amerikába menekült, ahonnan fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy segítsék az üldözött keresztényeket, a kommunizmus áldozatait, és felhívják rájuk a világ figyelmét. 

„Jézus így válaszolt: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam.” (Jn 14,6)

340 millió keresztény él üldöztetésben ma is. Olyan emberek, akik „csak” az örömhírt szeretnék megosztani másokkal és megélni a saját hitüket. A keresztények missziója mégis sokak számára fenyegetést jelent, hiszen a világosságban válik igazán nyilvánvalóvá a sötétség. 

hirdetés