Hírek

A járvány alig látható áldozatai – egyre több fiatal küzd mentális betegségekkel

A koronavírus-járvány alatt megnövekedett azoknak a fiataloknak a száma, akik mentális betegségekkel küzdenek – írja az Euronews. Franciaországban 80 százalékkel nőtt a 15 éven aluliak körében a kórházi pszichiátriai kezelések száma.

Drasztikusan nőtt Franciaországban a 15 éven aluliak körében a kórházi pszichiátriai kezelések száma, de hasonló a helyzet Belgiumban is – írja az Euronews. A brüsszeli Erasmus Kórházban szeptember óta megháromszorozódott a segítségkérők száma. A panaszok között szorongás, depresszió, üldözési mánia áll leginkább, de pszichózissal is találkoznak a szakemberek. 

A kórház pszichiátere, Marie Delhaye szerint az anorexiás étvágyzavarok is komoly gondokat okoznak. „Vannak olyan fiatalok, akik úgy fogytak 20 kilót, hogy a szüleik nem vették észre” – mondta a pszichiáter. 

Demetrovics Zsolt egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa szerint komoly veszélyt jelentenek a különféle függőségek kialakulásai is. Mivel a korlátozások miatt jelentősen csökkentek a kinti szabadidős tevékenységek, és az otthoni tanulás, illetve munkavégzés nőtt, így a kikapcsolódás és a társas programok átkerültek az online térbe. 

„A fizikai elszigeteltséggel járó negatív érzelmek és az internetes tevékenységek, videójátékok feszültségoldó és jutalmazóképessége növeli a használat problémássá válásának kockázatát” – írják.

Az internethasználat problémássá válásának elkerülése érdekében nagyon fontos a szakemberek szerint, hogy korlátozzuk a képernyő előtt töltött időt, vezessünk be olyan idősávokat, amikor nem használjuk a készülékeket. Javasolják például a közös, képernyőmentes családi étkezéseket, és azt is, hogy az esti lefekvés előtt már ne nézzünk semmiféle képernyőt. Felnőtteknél ez önszabályozást és önmonitorozást igényel, a gyermekek esetében viszont javasolják a szülőknek, hogy szabályozzák a gyermekük monitoridejét és felügyeljék, milyen tevékenységeket végez. Kiemelik, hogy mindez nem tud megvalósulni szülői példamutatás nélkül, a nagyobb gyermekeket pedig be lehet vonni a közös szabályalkotásba. 

A szakértők hangsúlyozzák, fontos, hogy a családok kialakítsanak egy napirendet maguknak, amelyhez igazodni tudnak. Emellett kiemelten fontos az elegendő mennyiségű és minőségű alvás, az egészséges táplálkozás, elegendő folyadékfogyasztás és a testi higiénia. 

„Találni kell módot a rendszeres és kiadós testmozgásra, amely szintén elengedhetetlen a jó fizikai állapothoz és közérzethez. Lehetőség szerint ápolni kell a társas kapcsolatokat, ha személyesen nincs erre mód, akkor telefonon vagy az interneten keresztül” – írják.

Még a járvány első heteiben indította útjára az ELTE PPK Gyermekkori Pszichés Zavarok Kutatócsoportja a ,,#Maradjotthon – hogy bírod?” projektet, melynek kiemelt célja volt a fiatalok életminőségének felmérése és a pszichés jóllét segítése. Balázs Judit, az ELTE Pedagógiai- és Pszichológiai Karának tanszékvezetője a Magyar Narancsnak elmondta, a projekt első heteiben nagyobb lelkesedést mutattak a szülők és a gyerekek is, mostanra azonban elfáradtak már az online térben. 

„Úgy tűnik, hogy minden korosztályban, de különösen a fiataloknál nő most a szorongásos zavarok, így a generalizált szorongás, a pánikzavar, az agorafóbia, továbbá a hangulatzavarok, például a depresszió, valamint a szerhasználat, mint az alkohol és egyéb pszichoaktív szer, abúzus és dependencia előfordulási gyakorisága.”  – nyilatkozta Balázs Judit, aki szintén kiemelte, hogy az egyértelműnek tűnő dolgok (mint az elég alvás, testmozgás, és egészséges étkezés) rengeteget számítanak ebben a helyzetben is. 

„Fontos, hogy hívjuk fel az ismerőseinket, hallgassuk meg őket és vegyük észre, ha valaki nincs jól.” – emelte ki Balázs Judit, aki szerint a család és az ismerősök odafigyelése rengeteget számít. Sokat tudunk ártani azzal is, ha egy ilyen helyzetben nem vesszük komolyan a másik problémáit. 

„Aki depressziós, szorongásos beteg, az nem azért nem szedi össze magát, mert lusta, vagy nem akarja, hanem mert beteg és nem bírja” – mondta Balázs Judit. 

Ha felismertük a mentális betegséget, akkor abban úgy tudunk segíteni a legtöbbet, hogy ha szakemberhez fordulunk.

 

Borítókép: Chanintorn Vanichsawangphan | Dreamstime.com
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás